A tudomány segített megfejteni egy, a Marco Polo korából származó Biblia titkát. Kiderült, hogy a közel nyolcszáz éves könyv borjúhártyából készült.

A milánói műszaki egyetem kutatói a biblia pergamenoldalain végeztek vizsgálatot, eredményeikről a Journal of Proteomics tudományos folyóiratban számoltak be. A Marco Polónak tulajdonított bibliát az 1230-as évekre datálják. A történelmi egybeesésen túl a könyvet azért is hozzák kapcsolatba a velencei utazóval, mert az Kínából érkezett Itáliába. 1685 óta a firenzei Laurenziana könyvtárban őrzik.

A 13. századi, tizenhat és fél centiméter magas és tizenegy centiméter széles zsebkönyv különlegességét az adja, hogy bár ötszáz oldalas, mégsem számít vaskosnak, mivel lapjai mindössze nyolcvan mikron vastagok. A rendkívül vékony pergamenről évszázadokon keresztül azt hitték, hogy báránymagzat bőréből készült, tévesen azt gondolták, hogy ilyen vékony lapot semmi másból nem lehetett préselni. Ám az egyetem kutatói a pergamen fehérjetartalmát vizsgálva kimutatták, hogy borjúbőrről van szó.