A neandervölgyi emberek lehettek az első európai művészek - erre a következtetésre jutott egy nemzetközi kutatócsoport, amely vizsgálatairól a Science tudományos folyóirat legújabb számában tette közzé tanulmányát.

A modern ember 41-42 ezer évvel ezelőtt érkezett Európába, a neandervölgyi ember pedig harmincezer éve tűnt el. A neandervölgyi embert brutális barlanglakóként szokás ábrázolni, ám a régészeti leletek arról tanúskodnak, hogy a Homo neanderthalensis távolról sem volt ostoba, állati teremtmény: eltemette halottait, kezdetleges testfestést alkalmazott, csontból és kagylóból készített ékszereket és komplex eszközöket gyártott.

A kutatók tizenegy spanyolországi barlangban 50 sziklafestményt elemeztek, az ábrák között akadt vörös korong, ahogy tenyérlenyomat is. A kormeghatározáshoz a barlangfalon képződött kalcitlerakódását vizsgálták, ez parányi mennyiségű uránt tartalmaz, amely az idők során tóriummá alakul át.

A tudósok óvatosan kaparták le a lerakódásokat, majd az atomok, molekulák tömegének nagypontosságú meghatározására alkalmas eszköz, a tömegspektrométer segítségével elemezték az urán- és tóriumatomok arányát. Ennek alapján határozható meg a kalcitlerakódás képződésének ideje, mivel ismert az urán tóriummá való átalakulásának rátája.

Mivel a kalcit a festményekre rakódott, az ábrák keletkezésének legkorábbi dátumát lehet a módszerrel meghatározni. A legrégebbi rajz, egy vörös korong az El Castillo barlangban, Spanyolország északi részén 40800 éves.

Ugyanitt találtak egy olyan tenyérlenyomatot, amelyet az őskori művész úgy készített, hogy vörös festékkel öntötte le a barlangfalhoz tapasztott kézfejét, a "festmény" kora 37300 év. "Ezek a legidősebb, megbízhatóan datált festmények a világon" - hangsúlyozta Alistair Pike, a Bristoli Egyetem régésze, a tanulmány vezető szerzője.

S hogy végül ki készítette a barlangrajzokat, a modern ember vagy a neandervölgyi ember? Joao Zilhao, a Barcelonai Egyetem professzora szerint egyáltalán nem lenne meglepő, ha bebizonyosodna, hogy a neandervölgyi ember volt kontinensünk első művésze, bár erre nincs közvetlen bizonyíték.

Alistair Pike rámutat, hogy a barlangrajzoknak csupán kis hányadát vizsgálták, további őskori festmények várnak kormeghatározásra. "Mindössze annyit kell tennünk, hogy további barlangrajzok kormeghatározását végezzük el, és találjunk olyanokat, amelyek a modern ember érkezését megelőzően készültek" - fogalmazott a brit kutató.