A spanyolországi El Castillo-barlangban találtak néhány tucat emberi kézlenyomatot, amiket valószínűleg úgy készítettek, hogy az ősemberek rátették a kezüket a falra, és körbekenték piros festékkel. Spanyolországban és Franciaországban nagyon sok hasonló barlangrajz van és eddig azt gondolták, hogy a modern emberek készítették.
A legújabb vizsgálatok azonban azt mutatják, hogy az El Castillóban és más spanyol barlangokban lévő rajzok sokkal régebbiek, mint gondolták – elég régiek ahhoz, hogy a neandervölgyiekhez kapcsoljuk őket.
A barlangrajzok korának meghatározása nagyon bonyolult feladat. A tudósok sok technikát alkalmaznak erre, melybe beletartozik a környéken talált emberi és állati csontok vizsgálata és a radiokarbonos vizsgálat. A probléma ott kezdődik, hogy a vékony festékrétegben nincs elegendő szén, amely a vizsgálathoz kellene, így az archeológusok kénytelenek megbecsülni a kort a stílusjegyek vagy más adatok alapján.
Alistair Pike, a Bristol University archeológusai és João Zilhão, a University of Barceona kutatója a Science magazinban publikált tanulmánya szerint egy új technológiával próbálták pontosabbá tenni a kormeghatározást, melyet urán-tórium kormeghatározásnak neveznek. Maga a módszer már régóta létezik, de csak most sikerült odáig eljutni, hogy nagyon kis mintából is nagyjából pontos adatokat tudnak kinyerni.
A kutatók ötven barlangrajzot vizsgáltak meg, és kiderült, hogy néhány rajz sokkal régebbi, mint eddig gondolták. Az El Castillo falán lévő egyik rajz – egy nagy vörös korong a Panel de las Manos falon – például 40800 évvel ezelőtt készült, négyezer évvel korábban, mint a Chauvet-barlangban lévő rajzok, amelyeket egészen eddig a legrégebbi barlangrajzoknak gondoltak. A kéznyomatok 37300 évvel ezelőtt készültek, nagyjából egyidőben az Altamira-barlangban lévő rajzokkal, amelyeket 35600 évesre becsülnek.
Ez a felfedezés alátámasztja azt az elméletet, hogy a rajzok fejlődtek az idők folyamán. A legegyszerűbb rajzok nonfiguratívak és egyszínűek voltak, például korongok, kéznyomok. Csak jóval később kezdett el az ember állatokat festeni és több színt használni.
A felfedezések fontos kérdéseket vetnek fel a művészekről. A kutatók szerint a modern ember 41500 évvel ezelőtt érkezett Nyugat-Európába, így akár ők is lehettek az ősi spanyol rajzok készítői. De 42 ezer évvel ezelőtt csak neandervölgyiek éltek Európa ezen részein, így ha találnak olyan rajzot, mely idősebb 42 ezer évesnél, akkor azt valószínűleg a neandervölgyiek készítették. Zilhão és Pike szerint a vörös korong az El Castillo-barlangban valószínűleg a neandervölgyiek műve, bár ezt még nem tudják bizonyítani. A kutatók most több európai barlangrajzot megvizsgálnak, hátha találnak öregebbet 42 ezer évesnél.
A barlangrajzok nem az első bizonyítékai lennének a neandervölgyiek kifinomultságának. Az utóbbi években a tudósok egyre több olyan jelet felfedeztek, mely azt mutatja, hogy a neandervölgyiek kreatívok voltak. Például ékszereket készítettek fogakból és kagylókból, befestették bőrüket és tollakkal díszítették ruháikat. Ha pedig tudták díszíteni ruháikat, akkor valószínűleg beszélni is tudtak. Valószínűleg a modern ember és a neandervölgyiek közös őstől örökölték a szimbolikus gondolkodást, ami azt jelenti, hogy a szimbolikus kultúra gyökerei akár fél millió évvel ezelőttre tehető. Arra azonban senki nem tud válaszolni, hogy a neandervölgyiek, akik 250 ezer éven át uralták Európát, miért csak a kihalásuk előtti időszakban kezdtek el rajzolni.