A III. században élt exagéta, az ókereszténység nagy gondolkodójaként számon tartott Órigénész eddig ismeretlen 29 szövegére bukkantak a müncheni könyvtárban a Vatikán lapja, a L'Osservatore Romano szerint. Valószínűleg ez az évszázad felfedezése a Bayerische Staatsbibliothekben – mondta a felfedezésről Marina Molin Pradel olasz filológus a lap értesüléseit megerősítve.

Órigénészt a szentírás-magyarázat tudományának atyjaként tartja számon az utókor. A III. században élt gondolkodó az Ó- és az Újtestamentum valamennyi könyvét magyarázattal látta el, és az elsők között volt a nagy keresztény filozófusok sorában.

Marina Molin Pradel egy XI. századi bizánci kódexet tanulmányozott áprilisban, és a munka közben feltűnt neki, hogy néhány szövegrészlet a kódexben illeszkedik azokhoz, amelyeket Órigénész a III. század első felében írt, és amelyeket az V. század hajnalán fordítottak le latinra. A kutató végül arra a következtetésre jutott, hogy - az eddig ismeretlen - szövegek a nagy keresztény gondolkodótól valók.

Órigénész Egyiptomban született 185 környékén, 215-ben vette át Alexandriai Kelementől a város teológiai iskolájának vezetését. A keresztényüldözések elől Palesztinába, onnan Görögországba utazott. 230-ban pappá szentelték, de püspöke, Démétriosz indítványozására a 232-ben tartott alexandriai zsinat eretnekség vádjával kiközösítette. A palesztinai Caesareában nyitott iskolát, és hittérítő útjain Athénben és Arábiában is megfordult. A Traianus Decius római császár által elrendelt keresztényüldözések során elfogták, és belehalt a kínzásokba.

Az ókeresztény teológiai író volt a Lectio divina, vagyis a lelkiolvasmányok atyja. A Lectio divina különösen közel áll XVI. Benedek pápához, a L'Osservatore Romano szerint szimbolikus jelentősége van annak, hogy a gondolkodó eddig ismeretlen szövegeire épp Joseph Ratzinger szülővidékén találtak rá.