Közösségi hálózatok vizsgálata alapján úgy tűnik, a történelem mítoszai valóságos elemekre épülnek. A Coventry Egyetem tudósai három ismert történet szereplőinek kapcsolatrendszerét vetették össze Facebookon megtalálható valóságos ismerősi hálózatokkal.
A kutatás során Homérosz művét, a trójai háborút megörökítő Iliászt, az óangol Beowulf hőseposzt, valamint egy korai ír epikus művet, A nagy Cooley-i bikarablást (Táin Bó Cúailnge) vizsgálták meg. Utóbbi mű eredete még nem tisztázott, de a legújabb kutatások és régészeti leletek arra utalnak, hogy valóságos alapokon nyugszik a történet.
Ralph Kenna és Pádraig Mac Carron először létrehozta a művekben szereplő karakterek közösségi hálózatát. A feladatuk nem volt egyszerű, mivel a Beowulfban 74, az Iliászban 716, A Cooley-i bikarablásban pedig 404 karakter tűnik fel. A közösségek tanulmányozásához ellenőrzésként modern irodalmi műveket is leteszteltek, így például a Harry Potter sorozatot, a III. Richárdot és a Nyomorultakat.
Miután a közösségi hálózatokat feltérképezték, Kenna és Mac Carron puszta statisztikával összevetette azt a Facebookon és más közösségi portálokon található térképekkel. Ezeken a hálózatokon a felhasználók általában kisebb, szoros csoportokban vannak jelen, amik akár több személyen keresztül is csatlakozhatnak egymáshoz. A csoportoknak köszönhető a valós társadalmi hálózatokban bármely embertől eljuthatunk egy másikig, mindössze néhány ismerősön keresztül. A kutatók ehhez hasonló kapcsolati struktúrákat kerestek az irodalmi művekben is.
Az elemzés eredménye az lett, hogy mind a mítoszokban, mind a modern irodalmi művekben megtalálták az ismeretségi csoportokat, igaz, a modellek mindenütt eltértek egymástól. A modern művekben például a mellékszereplők sokszor a főszereplőhöz kötődnek, míg ha a Beowulf főszereplőjét kiemelik a szociális hálózatból, a karakterek más módokon is képesek összekapcsolódni egymással.
Természetesen vannak hasonlóságok a fikció és a valós élet között, de a fikcióban gyakori, hogy mindenkit összekötnek mindenkivel, mert különben nehéz lenne követni a történetet – magyarázta a kutatás után Kenna. Azt azonban a tudósok is kiemelték, hogy mindez nem a mítoszok teljes valóságát támasztja alá, csupán a bennük lévő események és szereplők valóságos hátterét igazolja. Maguk a történészek és a régészek is egyetértenek abban, hogy a régi elbeszélések valós eseményeket és embereket írnak le, akiket természetfeletti erőkkel ruháztak fel.