A tápéi öbölben elsüllyedt Szőke Tisza gőzhajó faburkolata és vasszerkezete után a kazánházzal folytatódik a bontás. A taton rejtélyes feliratot találtak Magyarországon nem használt betűtípussal írták oda, hogy „Albatross”. Lehet, hogy a gőzös hadszolgálatot teljesített az első világháborúban.
A bontást végzők a korábbi hosszadalmas jogi eljárások csúszásait behozva már a gőzgépnél tartanak. A hajón még mindig tetemes mennyiségű fa alkatrész – padló és oldallemezek, mennyezeti borítás – van, ez nehezíti a lángvágást. Körülményes a bontás mert több alkatrészt egyben, sérülésmentesen kell kivenni a halálra ítélt hajóból.
A Szőke Tisza süllyedése körül sokféle elmélet látott napvilágot a jégnyomástól kezdve, a fenékszelepek elfagyásáig. Eddig azonban egy dolog biztosnak tűnt: a hajó elnevezése és tulajdonosai. A hajóra évtizedeken keresztül rengeteg festéket kentek, azonban ezek a rétegek az idők során lemállottak, a folyamatos mozgatás, és a munkálatok miatt leperegtek. Így néhány napja hajótaton egy rejtélyes felirat tűnt fel: „Albatross”.
A Szeged Panoráma blog által megkérdezett szakértő, Balogh Tamás, a TIT Hajózástörténeti, -Modellező és Hagyományőrző Egyesület elnöke a tipográfia alapján német hadszolgálatra következtet, a szóvégi dupla s-ből pedig az I. világháborúra, mivel később már egy s-sel írták a szót.
Balogh szerint a hajó 1918-ban a központi hatalmak bulgáriai konzulátusait és bankjait mentette a bolgár hadsereg összeomlása után, arról viszont nem maradt fenn adat, hogy ezt Albatross néven tette volna.
Az első világháborúban a flotta által rekvirált kereskedelmi hajók listáján szerepel ugyan egy ilyen nevű hajó, de az egy 1916-os építésű tengeri hajó, amely a Trieszti-öbölben teljesített szolgálatot.
A szakértő szerint ettől még lehetséges, hogy valóban hadszolgálatot teljesített a hajó. Lehet, hogy nem a flotta, hanem a hadsereg vette igénybe, ráadásul a háború vége felé egyre kevésbé figyeltek a pontos névváltoztatásokra. Balogh nem zárja ki azt sem, hogy egyszerűen németnek álcázták a hajót: „az al-dunai vízi úton senki, se az ideges németek, se a németekkel szövetséges, de a magyarokkal nem annyira barátságos környékbeli népek, szerbek, románok – ne lőjenek a hajóra, higgyék csak azt, hogy az egy német hajó és maradjanak veszteg” - véli az egyesület elnöke.
1917-ben – a Széchenyi István típus tervei alapján – már a legnagyobb magyar folyami termesgőzösöket, a IV. Károlyt és a Zita Királynét, kezdték építeni a Ganz Danubius Hajógyár újpesti üzemében. A hajó az Újpesten készült oldalkerekes személyszállító gőzhajók egyik legnagyobb példánya volt. Hossza 77,4 m szélessége 15,29 m merülése 1,5 méter. Az égéstermékét két kéménybe vezető gőzkazán 800 LE teljesítményt volt képes leadni. A 333-as számú, háromhengeres compound (triplex) gépet pakurával táplálták.
A IV. Károly esetében így szó sem volt a Titanic filmből jól ismert szénporos, hatalmas lapátokat forgató kazánfűtőkről. Itt szinte patikatisztaság uralkodott, hiszen a sok helyett elfoglaló, nehezen tárolható, problémás szén helyett a modernebb pakurát használták fel a hajó üzemeltetésére.
A bontás során először a gépház tetejét távolították el azért, hogy magát a gőzgépet, és a hajtást a korábbi KÖH határozatnak megfelelően egyben, illetve részegységekre bontva ki tudják emelni.