Trák aranykincseket, köztük kígyófejes karkötőket és egy állatmotívumos fejdíszt fedeztek fel régészek egy észak-bulgáriai trák síremléknél. A leletek a Kr.e. 4. évszázad vége, 3. évszázad eleje közötti időszakából származnak. A régészek a hellén kultúrával kapcsolatban álló géta törzs mintegy 150 ismert síremléke legnagyobbikánál folytatott ásatások során fedezték fel a kincseket, amelyek között egy aranygyűrű, száz aranygomb és a női alakot ábrázoló 44 tárgy sorakozik.

A lenyűgöző leletek a géta törzs uralmának virágkorából származnak - mondta Diana Gergova, a Szófiától 400 kilométerre északkeletre fekvő Szvestari falu melletti temetőkomplexumban folytatott ásatás vezetője. Egyelőre úgy tűnik, hogy a sírhely az első ismert géta uralkodóhoz, Cotelaszhoz köthető.  A helyszínen található sírok egyikét, Szvestari néven emlegetett síremlékét a világörökség részévé nyilvánította az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO), lenyűgöző dekorációja - félig ember, félig növény női alakzatai és falfestményei - miatt.

A trákok, akiket erőskezű, aranyban gazdag, harcos arisztokrácia irányított, a modern Románia és Bulgária bizonyos részeire, Görögország északi és Törökország európai vidékeire kiterjedő területen éltek már az időszámításunk előtt 4000-től kezdődően. A görög és a római civilizációk peremén éltek, gyakran keveredve, vagy összetűzésbe keveredve a fejlettebb kultúrákkal, egészen addig, amíg az időszámításunk szerint 45 körül be nem olvadtak a Római Birodalomba.

A régészek hatalmas mennyiségű antik műtárgyat fedeztek fel az utóbbi évtizedekben Bulgária trák síremlékeinél. A kutatók a leleteknek köszönhetőn gyarapítják a trák kultúrára vonatkozó ismereteiket, mivel a trákok sem írott nyelvet, sem maradandó emlékeket nem hagytak maguk után.