Az első szicíliaiak étrendjéről és származásáról árulkodnak az Egadi-szigetek barlangjaiban feltárt csontvázak, amelyek genetikai és izotópos vizsgálatáról a lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Kutatóintézet tudósai a PLOS ONE szakkiadványban számoltak be.

A vizsgálatok tanúsága szerint a modern ember az utolsó jégkorszak csúcspontján, 26 500-19 000 évvel ezelőtti időszakban érkezett a Szicília partjaitól hét kilométerre nyugatra fekvő Egadi-szigetekre. Ebben az időszakban a meglehetősen alacsony tengerszint miatt földnyelvek alakultak ki az Appennin-félsziget és az Egadi-szigetek között – olvasható a tanulmányt ismertető EurekAlerten.

"A csontok genetikai elemzése során jutottak birtokunkba a mediterrán térség korai népességének származásáról tanúskodó első mitokondriális DNS-adatok. Ezek a vizsgálatok azt is elárulják, hogy mikor érkezett a modern ember a szigetekre" – hangsúlyozta a kutatásokat irányító Marcello Mannino.

A Max Planck Kutatóintézet tudósai elemezték a csontok izotópösszetételét, amelyek elárulták, hogy a korai népesség a szigeteken vadászattal és gyűjtögetéssel foglalkozott: étrendjében leginkább szárazföldi élelemforrásokra hagyatkozott és nemigen kedvelte a tenger gyümölcseit. Ezek a táplálkozási preferenciák akkor is megmaradtak, amikor a tengerszint viszonylag gyors, egy emberöltőn belül bekövetkezett emelkedése elvágta a népességet az Appennin-félszigettől.

A leleteknek köszönhetően megismerhettük, hogy milyen szerepet játszhatott a tenger kínálta táplálék a mediterrán térség vadászó-gyűjtögető népesség élelmezésében.