Kezdetét vette a pompeji régészeti ásatás épületeinek helyreállítása az Európai Unió finanszírozásával. A pusztulásért nem csak az időjárás felelős, hanem maguk a restaurátorok is.
Az olasz pénzügyőrség letartóztatta annak az építkezési vállalatnak a vezetőit, amelynek az utóbbi években a pompeji nagy színház helyreállítása lett volna a feladata. Az ehhez szerzett ötmillió euróból betonnal leöntötték az antik színház nézőterének lépcsőfokait. A színházat ezt követően a közeli üdülőfalunak adták bérbe.
Ügyészi vizsgálat indult a Pompeji felügyeletére 2009-ben kinevezett kormánybiztossal szemben is, akinek 79 millió euró állt rendelkezésére a beavatkozásokra, ám ebből vagy nem lett semmi vagy még nagyobb kárt okoztak.
A Vezúv 79-es kitörésekor elpusztult Pompejiben a beavatkozást a fentiek mellett az is szükségessé tette, hogy a 2010-i esőzésekben egymás után omlottak össze a város épületeinek falai. Az olasz állam egyedül nem tudta állni a restaurálás költségeit, az EU segített.
A Dioszkuroszok-háza és az alagsori boltíves folyosójáról (cryptoporticus) ismert domus születik elsőként újjá Pompejiben hatmillió euróból. Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, az UNESCO által 1997-ben a világörökség részének kikiáltott ásatás épületeinek helyreállítása, karbantartása és az egész terület hidrogeológiai ellenőrzése az EU és az olasz állam összesen 105 millió eurós finanszírozási programja segítségével valósul meg.
Az első két épület után 2013 végéig 50 millió eurót fordítanak restaurálási projektekre. A tervek között szerepel az úgynevezett vörös falú ház, a Siricus-háza és a Tengerész-ház helyreállítása. A többi forrást 2015-ig kell felhasználni - nyilatkozott a sajtónak a munkákat Pompejiben elindító Lorenzo Ornaghi, ügyvivő kulturális miniszter. Ornaghit Johannes Hahn, az EU regionális biztosa kísérte el, aki Pompejit közös európai otthonnak nevezte. A politikusokat az ásatáson dolgozó restaurátorok tiltakozása kísérte rövid időre szóló szerződéseik és alacsony fizetésük miatt.