Cseh régészek a prágai Klementinum épületegyüttese alatti kutatásoknál megtalálták annak a XIII. századi dominikánus kolostornak a maradványait, amelyről eddig semmiféle bizonyíték nem létezett, leszámítva az írásbeli említéseket.

Irena Manáková, a Cseh Nemzeti Könyvtár szóvivője elmondta, hogy a dominikánus kolostor a XIII. században az akkori Prága egyik legfontosabb egyházi intézménye volt; virágkorában mintegy 150 szerzetes élt a falai között. Manáková arról is beszámolt, hogy a Klementinum nyugati szárnya alatt 25 méter hosszú kőfalra bukkantak, ami nagy valószínűséggel a híres Dalimil-krónikában is emlegetett dominikánus kolostor része lehetett.

Bár a kolostorról gyakran írnak a korabeli dokumentumokban, alakja sehol sincs részletezve, és semmiféle rajzból sem ismeretes. Manáková szerint tavasszal tudhatunk meg többet a most fölfedezett épületről, ugyanis akkor kezdődik meg a Klementinum egyik udvarának a feltárása. A szóvivő valószínűnek tartja, hogy az udvar alatt további falmaradványok lehetnek, ami segíthet megismerni az egykori dominikánus kolostor alakját és kiterjedését.

Jan Havrda régész szerint a dominikánus kolostor román vagy gótikus stílusban épült, a földben talált leletek legalábbis erre utalnak. A régész nem zárja ki, hogy a kolostor a maga korában védelmi funkciókat is ellátott, ugyanis az Óváros határán fekszik. Havrda szerint a lelet jelentősége azért is nagy, mert a Prága területén lévő legrégebbi kőépületről van szó. A régi kolostort valószínűleg a XVII. század első felében rombolták le véglegesen, amikor a helyén hatalmas barokk épületegyüttest emeltek, ahol a diákszállásokon kívül templomok és iskolák, valamint könyvtár, színház és nyomda is működött.