Míg az egyiptomi fáraók hatalmas sírokat építtettek maguknak és megtömték mindenféle kincsekkel, addig a közrendűek belerokkantak a mindennapi életbe. A régészek 150 csontvázat vizsgáltak meg, amelyeket az ősi Amarna városában találtak.

A 3300 éves sírokban talált leletek alapján arra következtetnek, hogy az egyiptomi közemberek nagyon nehéz fizikai munkát végeztek, nehéz tárgyakat emelgettek.

Amarna városa nagyon rövid ideig, alig 17 évig volt Egyiptom középpontja. A Kairótól 350 kilométerre fekvő várost Ehnaton fáraó alapította, amikor reformjainak következményeként a fővárost is áthelyezte. Néhány év alatt templomok és hivatalok tucatjait kellett megépíteni, hogy otthont és munkát adjanak a 20-30 ezer ott élőnek.

Ehnaton halála után a várost elhanyagolták. Nagyjából tíz évvel ezelőtt fedezték fel a temetőt, ahonnan rengeteg csontváz került elő, páratlan lehetőséget adva a régészeknek, hogy a közrendű egyiptomiakat tanulmányozzák.

A csontvázak vizsgálata alapján az élet nem volt könnyű. A gyerekek alacsony növésűek maradtak, a csontok gyengék voltak, mert nem megfelelően táplálkoztak, főleg kenyéren és sörön éltek. A felnőttek több mint felének eldeformálódott a csontozata, mert nehéz tárgyakat emelgetett, kétharmaduknak legalább egy törött csontja volt.

Az átlagéletkor sem volt magas, a tanulmányok szerint alig harminc évig éltek az egyiptomiak, és ez még a gazdagokra is igaz volt.