Paleoantropológusok egy csoportja négy év kutatás után úgy gondolja, hogy az Australopithecus sediba közvetlen őse a modern embernek. Sokan vitatják elméletüket. Hosszú karjaival, magasra emelt vállaival és erős ujjaival az Australopithecus sediba fán élő ősember benyomását kelti. Emellett azonban hosszú combjai, lapos talpa és olyan gerincfelépítése volt, amely lehetővé tette, hogy hosszú utat tegyen meg két lábon.
Lee R. Berger, a johannesburgi Witwatersrand Egyetem kutatója és csapata úgy gondolja, hogy az Australopithecus sediba lehet az eddig hiányzó kapocs a modern ember és a Lucyként is ismert Australopithecus között. A Science tudományos lapban közzétett tanulmányukban azzal érvelnek, hogy az Australopithecus sediba kettős élete a bizonyíték arra, hogy ő a hiányzó láncszem.
A tanulmányban számtalan olyan részletet említenek, ami a régi elméletek felülvizsgálatát hozhatja. Az egyik ilyen a gerinccsigolyák száma. Hosszú ideig azt gondolták, hogy az Australopithecus sedibának hat alsó csigolyája van, egyel több, mint az embernek és kettővel több, mint az emberszabású majmoknak. Most kiderült, hogy nekik is öt van.
Egy női és egy gyerek csontvázat találtak 2008-ban, a nő csontváza alapján rekonstruálták, milyen lehetett a mozgása. A csontok és az izmok kapcsolódási helyéből arra következtetnek, hogy a nagyjából 120 centiméter magas ősember valószínűleg felegyenesedve járt. Ezt azonban valószínűleg igen különleges testtartásban tehette, mert a csípője és térde miatt lába enyhén befelé forgott. A kutatók szerint az A. sediba a fákon és a talajon egyaránt jól érezte magát.
Nem mindenki ért egyet e felvetéssel, a szkeptikusok szerint az Australopithecus sediba anatómiája valószínűtlenné teszi, hogy a modern ember őse lehessen, és hiányoznak a Homo ágra jellemző jegyek. Ian Tattersall, a New York-i Museum of Natural History kutatója szerint az Australopithecus sediba koponyája, csontozata és medencéjének felépítése annyira különbözik, hogy nem lehetett közvetlen őse a modern embernek.
Donald Johanson, az Arizona Egyetem kutatója egészen más okból kételkedik a közvetlen rokoni kapcsolatban. Ő volt az, aki 1974-ben megtalálta Lucyt, és szerinte az első Homo fajok 2,4 millió éve jelentek meg Kelet-Afrikában, tehát az Australopithecus sediba nem lehetett a modern ember őse, hiszen kortársak voltak. Emiatt gondolja azt, hogy kihalt ágról van szó.