A görög kulturális tárca a napokban jelentette be: bizonyítékokat gyűjt annak érdekében, hogy a második világháborús német megszállás alatt elrabolt műkincsek visszakerüljenek az országba. A régészeti hatóság teljes archívumát bevonták a vizsgálatba, amelynek célja kideríteni, hogy pontosan milyen tárgyi emlékek is tűntek el nyomtalanul a világháború éveiben. Az információgyűjtés a következő hónapokban is folytatódik.

A vizsgálat felöleli a görög kulturális emlékek széles körét, köztük az ókori régészeti maradványok, a Bizánci Birodalom öröksége és az újkori kulturális kincsek sorsát is. A görög szaktárca előzetes állásfoglalása szerint több tízezer neolitikus cserépmaradványt vittek ki illegálisan az országból a megszállás idején, és itt az ideje, hogy ezeket végre visszakapják.

A német csapatok 1941-ben, az olasz–görög háború ürügyén avatkoztak be a balkáni konfliktusba, és Jugoszlávia lerohanásával párhuzamosan (olasz és bolgár csapatokkal az oldalukon) nyomultak dél felé a görög szárazföldön, majd az április 24–25-i thermopülai csatában legyőzték az ausztrál–új-zélandi erőket. A szövetségesekkel együtt a görög kormány is Krétára vonult vissza, utóbbi azonban május végén német kézre került. Az olaszok, bolgárok és németek által ellenőrzött területekre szabdalt Görögországban a következő három évben komoly elnyomás uralkodott; egyedül 1941–1942 telén mintegy 300 ezren haltak meg az athéni éhínség következtében. Az ország végül 1944 októberében–novemberében szabadult fel a megszállás alól.

Az elmúlt hónapokban nem először röppennek fel hírek a görögök világháborús kártérítési igényéről, amely mind a mai napig negatívan befolyásolja a Németországgal való viszonyt. A nemzetközi kölcsönök visszafizetése és a pénzügyi egyensúly elérése érdekében a németek által is szorgalmazott gazdasági megszorításokkal szembesülő ország idén márciusban egy titkos kormányzati összefoglaló jelentést készített a náci megszállók által okozott anyagi, infrastrukturális károk, valamint a görög nemzeti banktól kikényszerített hadikölcsönök miatt követelhető jóvátételről. A kiszivárgott hírek szerint Athén összesen 162 milliárd eurót (éves GDP-jének 80 százalékát) követelne Berlintől, ám a németek álláspontjuk szerint már rég teljesítették a világháborús jóvátételt. Bár nem valószínű, hogy a görögök tényleg jogi útra terelnék a pénzügyi jóvátétel kérdését, minden jel arra mutat, hogy a második világháborúban külföldre hurcolt görög műkincsek visszaszolgáltatásáért elszánt küzdelem indul.