A dél-afrikai éghajlat sokkal csapadékosabb volt, mint manapság. A legújabb kutatások szerint ezek a nedvesebb periódusok különösen innovatívnak bizonyultak, az ősemberek új eszközöket találtak fel és a szimbolika is megjelent a falfestményekben. Ezek a megállapítások kapcsolatot feltételeznek a klímaváltozás és az innováció között.

Martin Ziegler, a Cardiff Egyetem kutatója szerint első alkalommal sikerült most valódi bizonyítékot találni arra, hogy az emberi innovációnak köze van a klímaváltozáshoz. Az említett periódusok előtt az emberiség még primitív volt, a legizgalmasabb eszköze a szakóca volt. A nedvesebb időszakokban azonban ennél sokkal fejlettebb csont- és kőeszközök jelentek meg. A falakon megjelenő szimbólumok pedig arra utalnak, hogy a nyelv is fejlődött, változatosabbá vált.

A régészek növényágyak maradványaira utaló nyomokat is találtak ezekből az időszakokból, valamint ekkor jelentek meg az ékszerként használt kagylók is. A tanulmányban időszámításunk előtti 71 ezerig, illetve a 64 ezer és 59 ezer közötti időszakot vizsgálták.

Ziegler csapata rekonstruálta Dél-Afrika időjárását az elmúlt százezer évben. Ehhez a parti üledékes kőzeteket vizsgálta. Kémiai vizsgálatokkal tudták például kideríteni, hogy adott időszakokban mennyi eső érte a talajt, de számos más tényezőre is fény derült. Ugyanezekben az időszakokban a szaharai térségben szárazság volt, még északabbra pedig nagyon hideg.

Az éghajlat okozta technikai fejlődés valószínűleg annak köszönhető, hogy a szárazság miatt délre kényszerített emberek versengeni kezdtek az ott lakókkal. Ziegler a jövőben más területeken vizsgálja meg az éghajlati változások és a fejlődés közötti kapcsolatot.