Ötzi, a legrégebbi európai múmia fejsérülést szenvedett, mielőtt meghalt volna 5300 évvel ezelőtt, derült ki a koponyájának vizsgálata alapján.

Ötzi meglepően jó állapotban maradt jégbe fagyott testét 1991-ben találta meg két turista, azóta ez a legtöbbet vizsgált múmia. Tanulmányozták arcát, utolsó ételeit, ruháját, genomját is rekonstruálták.

Mindebből egy 45 éves, tetovált földműves képe rajzolódott ki. Ötzi Közép-Európában élt, szívbeteg volt, szuvasak voltak a fogai és valószínűleg Lyme-kóros is volt, mielőtt meghalt.

Az előbb felsorolt betegségek egyike sem vezetett közvetlenül halálához, annyit sikerült eddig kideríteni, hogy a vállán eltalálta egy nyílvessző, miután csapdába csalták. Néhány évvel ezelőtti vizsgálatok sötét foltot mutattak a múmia agyvelején, valószínűleg ütés érte a fejét és az agy a koponya hátsó részéhez ütődött.

Az új kutatások szerint röviddel halála előtt érhette az agyát az ütés. Azt azonban még nem sikerült kideríteni, hogy közvetlenül a fejére mértek ütést, vagy akkor ütötte be a fejét, amikor eltalálta a nyílvessző és elesett.

A mostani kutatásban a múmia agyában talált fehérjét koncentráltak. Összesen 502 különböző fehérjét találtak, ebből tíz a vérhez kapcsolódik. Olyanokat is találtak, amelyek a stresszre, illetve a seb gyógyulására adott válaszra alakultak ki. A fehérjék kevésbé vannak kitéve a környezeti hatásoknak, mint a DNS, ezért érdemes ezeket vizsgálni ilyen idős múmiánál. A fehérjéknek köszönhetően tudjuk, hogy egy ötszáz éve feláldozott inka lány bakteriális eredetű tüdőbetegségben szenvedett.