Csónak alakú bronzkori házak, ősi sírok és egy medvefogból készült amulett is előkerült azon a feltáráson, amelyet egy áruház építése előtt végeztek a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) régészei, a XI. kerületi Soproni úton. Az ásatásokat szokatlan gyorsasággal sikerült befejezni. A legszebb előkerült tárgyakat jövőre valószínűleg kiállítják az Aquincumi Múzeumban.
A múzeum régészei a törvényi előírásoknak megfelelően egy új Aldi áruház alapozási munkáit kísérték figyelemmel a Sopron út és a Hengermalom út sarkán, amikor az első őskori leletek a felszínre bukkantak. A BTM és a kivitelező cég, a Strabag Magyarország gyors megállapodása után azonnal megkezdődtek a feltárások. A hatékony együttműködés eredményeképpen a munkákat a lehető legalaposabban, de csupán két hét alatt sikerült befejezni. Végül két, időben egymástól távoli bronzkori kultúra településeinek részletei kerültek elő. Az ásatások egy Duna-menti magaslaton, a ma már teljesen beépített lágymányosi dombsoron folytak.
A legkorábbi időszakot a kora bronzkori, úgynevezett Harangedényes kultúra népének falusias települése jelenti. A Budapest térségében időszámításunk előtt 2500 körül megtelepedő közösségek a Dunához közel, a folyó mentén hozták létre a lakóhelyeiket. Jellegzetes csónak alakú, oszlopszerkezetes, vesszőfonatból és tapasztott agyagból épített, 14-16 m hosszú házaik közül a Sopron úton is felszínre kerültek egynek a nyomai. A házak mellett az edényégetéshez és házépítéshez szükséges agyag kitermelésére, valamint az élelmiszer és gabona hűvösen tartására szolgáló gödrök kerültek elő elő.
Hasonló, földbe ásott, kerek és négyszögletes gödröket találtak a régészek a lelőhely későbbi periódusát jelentő, a késő bronzkorban élt, úgynevezett Urnamezős kultúrához köthető település objektumai között is. A betemetődött gödrökből főként kerámiaedények töredékei és az itt lakók által tartott, vadászott és fogyasztott állatok csontjai kerültek elő. Épen maradt ivóedényeket, különféle kő- és csonteszközöket is találtak, valamint rábukkantak egy személyes tárgyra, egy medve szemfogából készített, átfúrt amulettre is.
A körülbelül 3200 évvel ezelőtt élt, késő bronzkori emberek házainak kinézetére vonatkozó egyedülálló adatokat szolgáltatnak az egyik gödörben feltárt, számos edénytöredéket maga alá temetett, átégett, leomlott házfal-töredékek. Az épületek szerkezeti elemeinek deszka és áglenyomatai ezeken az úgynevezett paticsdarabokon őrződtek meg a kutatók számára.
A településekre jellemző gödrökön és oszlophelyeken túl a lelőhelyen két szabályos, késő bronzkori temetkezést is feltártak. A régészek a túlvilágra szóló étel- és ital mellékletek tárolására szolgáló edények társaságában eltemetett emberek maradványait, valamint egy gödörbe dobott, minden jel szerint akkor már erősen oszlásnak indult halott csontjait is megtalálták. Annak az okát nem sikerült megállapítani, hogy a gödörben talált tetemnek miért nem adták meg a korra jellemző végtisztességet.