Az angol királynő imádkozásra buzdította volna, illetve nyugalomra intette volna az alattvalókat a harmadik világháború nukleáris őrületében, derül ki egy most előkerült, 1983-as keltezésű dokumentumból. A beszédet, aminek csak a tervezete van meg, valójában sosem rögzítették. A 30 éves titkosítás lejárta után szabadon elérhetővé tett dokumentum egy katonai gyakorlat keretein belül készült, a hidegháború egyik legkiélezettebb szakaszában.

A háborús beszédet úgy írták meg, mintha 1983. március 4-én délben adták volna le a rádióban. A tervezet szerint II. Erzsébet arra a beszédre hivatkozott volna, amit apja, VI. György mondott el 1939-ben, a második világháború kezdetén. „Sosem gondoltam, hogy rám száll ez az ünnepélyes, de borzasztó kötelesség” – indul a beszéd. A folytatásban a királynő a fegyveres erők tagjairól megemlékezve saját fiát, Andrást is megemlítette volna, aki épp akkor katonaként szolgált.

A szimuláció szerint a Narancs blokk, vagyis a Szovjetunió és a Varsói Szerződés országai vegyi fegyvereket vetettek be az Egyesült Királyság ellen. A kékek, vagyis a NATO kis hatótávolságú atomfegyverekkel válaszoltak, így bírva rá a narancsokat a béketárgyalások kezdeményezésére.

Az atomháborús beszédvázlat azonban csak egy a most nyilvánosságra került dokumentumok közül. Kiderült ugyanis még pár érdekesség a nyolcvanas évekből, ezek egy része csak furcsa, másik része pedig jól mutatja, hogy is működik a politika.

Az előbbire jó példa az a terv, amely szerint a szénbányászok sztrájkja alatt a hadseregnek kellett volna szenet szállítania Anglia-szerte, vagy az, hogy a Temzén létesített gátrendszer elkészülte előtt esedékes cunamik ellen úgy védekeztek volna a vezetők, hogy London megmentéséért cserébe Essex és Kent vidékét áldozták volna fel. Említés esik egy lézerfegyverről is, amit a britek a Falkland-szigeteki háborúban vetettek be, hogy elvakítsák az argentin légierő pilótáit.

Azt, hogy a politika akkor sem volt más, mint most, jó példa, hogy Margaret Thatcher akkori miniszterelnök személyesen dobta vissza egy pénzügyminisztériumi tanácsadó jelentkezését, mert szerinte a 21 éves William Hague alkalmazása kellemetlenségekkel járt volna. Hague ma az ország külügyminisztere. Ennél egy fokkal kisebb jelentőségű, de vicces kérést is titkosítottak: egy kormányhivatalnok arra próbálta rávenni Thatchert egy 1982-es kínai út előtt, hogy szerezzen egy szaporodásképes pandát.