A nácik 1933-as hatalomra jutása után a Harmadik Birodalomhoz tartozó területek városainak 12 évük volt rá, hogy tiszteletükről és szeretetükről biztosítsák a Führert és a Birodalom más vezetőit. Mérvadó becslések szerint egyedül Németországban 4 ezer település élt ezzel a lehetőséggel. Az azonban már korántsem egyöntetű, miként számoltak el történelmi örökségükkel. Napjainkban is időről időre fellángolnak a viták, tényleg szükséges-e, hogy Hitlert és bűntársait hivatalosan is töröljék az adott város aranykönyvéből.

Nemzetközi híradások nyomán a magyar sajtó már 2010-ben közölte, hogy Dulmen döntése után már egyetlen német településnek sem kell takargatni ezt a szégyenfoltot. Ez azonban korántsem igaz. Legutóbb – ahogy erről a Spiegel is beszámolt – Goslar városa szembesült mulasztásával. Az eset pikantériája, hogy Goslar a szülővárosa a szociáldemokraták jelenlegi vezetőjének, a volt környezetvédelmi miniszter Sigmar Gabrielnek, aki nem támogatja a díszpolgári cím megvonását. Az ő álláspontja szerint a történelem mocskát nem lehet egyetlen mozdulattal tisztára mosni.

A német önkormányzatok többsége nem osztja ezt a nézetet, ám továbbra is vannak olyan városok, amelyek Hitlert is díszpolgáraik között tudhatják. A Brémától nem messze található Bassum nemrég „jött rá” erre a tényre, sőt a szakemberek még a díszpolgári cím kézbesítésének pontos forgatókönyvét is feltárták. 1933-ban egy helyi náci sportember, az SS-tag Alfred Meyer-Apitz öt nap és három óra alatt gyalogolt el a fővárosba (napi nyolcvanöt kilométert masírozva), és egyenesen Hitler, valamint Hindenburg elnök kezébe nyomta a rájuk vonatkozó hivatalos okiratot.

Olyan német város is akad azonban – mégpedig a bajorországi Nittendorf-Etterzhausen –, amelyik úgy döntött: nem vonja vissza a címet, tekintve, hogy erről a tényről az elhunytat már nem értesítheti. De más megfontolások is szerepet játszhatnak abban, hogy az egykor a náci birodalomhoz csatolt önkormányzatok némelyike ma már nem tartja szükségesnek a diktátorok nevét kitörölni.

A német határhoz közel eső Lanskroun cseh városka polgármestere 2007-ben értelmetlennek találta a történelem megmásítását, és megtagadta a díszpolgári cím megvonását. Az alsó-ausztriai Amstettenben tavalyelőtt heves viták közepette a település 900 éves fennállására tekintettel fosztotta meg Hitlert tiszteletbeli címétől az egyébként szintén szociáldemokrata többségű képviselőtanács, ám a közeli Waidhofen an der Ybbs akkor úgy érvelt: a történészek és a jogászok többsége szerint a díszpolgári cím a kedvezményezett halálával megszűnik. A Harmadik Birodalom egykor Hitlert a maga módján „megjutalmazó” városa közül egy-kettő szintén a posztumusz címfosztás lehetetlensége miatt nem lépett az ügyben – ám könnyen lehet, hogy a vélt vagy valós választói nyomásra hivatkozva a tanácsnokok előbb-utóbb mégiscsak engednek a korszellemnek.