Az angol örökségvédelmi hivatal azt állítja, hogy megtalálta a hiányzó láncszemet, amely segít megfejteni a Stonehenge titkait. Az építmény körüli ősi út feltárásakor bebizonyosodtak a korábbi elméletek, hogy a Stonehenge egy, a jégkorszakban alakult magaslatra épült.

Az olvadó jég úgy vájta ki a területen a hasadékokat, hogy azok télen a napnyugta, nyáron a napfelkelte felé irányultak. Vagyis Stonehenge építői 4500 évvel ezelőtt csak kihasználták a természetes adottságokat.

Az említett út neve Stonehenge Avenue, ez valójában egy földút volt, amely 2,4 kilométerre nyúlt ki az észak-keleti bejárattól. Az út végén 2009-ben találtak egy másik építményt, amely hasonlóan kör alakban felállított kövekből áll, ez a Bluestonehenge. Magát a Stonehenge Avenue-t a 18. században találták meg, valószínűleg időszámításunk előtt 2600 és 1700 közötti időszakban épülhetett.

A modern út burkolata alatt találták meg az egykor itt élő emberek ásóinak nyomait. Itt azonosította Mike Parker Pearson professzor a természetes, jég által készített vájatokat is.

Parker Pearson szerint nagy jelentőségű a felfedezés, hiszen végre megmagyarázza, hogy miért pont ide építették a megalitot. Nem azért épült, hogy a napot imádják, de nem is obszervatórium volt csillagászati tanulmányokhoz. Az építők azt gondolták, hogy itt találkozik a Föld és az ég, a professzor szerint Stonehenge a napfordulóról szól.

A mostani ásatások alátámasztották a 2008-ban megjelent elméleteket, Mike Parker Pearson korábbi tanulmányai szerint Stonehenge-et sokkal inkább olyan létesítménynek szánták, amelynek célja a Britanniában élő népek egyesítése lehetett. A monumentális őskori építmény melletti neolitikus település maradványainak elemzése azt mutatta, hogy akár több ezer ember is a helyszínre utazott – egyebek között Skóciából –, magukkal hozva jószágaikat és családjaikat, hogy hatalmas lakomákkal ünnepeljék a téli és a nyári napfordulókat.

A legújabb kutatások lyukakat is találtak a kövek között, emiatt azt feltételezik, hogy a kör egykor teljes volt, a lyukak pedig azt a helyet jelölik, ahol a most hiányzó követ álltak régebben. Arra a kérdésre, hogy eddig ezt miért nem vették észre, Parker Pearson azt mondta, hogy nagyon ritka a környéken a hosszú száraz nyár, amely kedves az ásatásoknak. Stonehenge környékén általában vizes a talaj.