Index Vakbarát Hírportál

Chile véreskezű diktátora

2013. szeptember 11., szerda 20:15

Negyven éve került hatalomra Dél-Amerika egyik legvéresebb kezű diktátora, Augusto Pinochet. Három évvel 1970-es megválasztása után Salvador Allende, Chile első szocialista elnökének napjai már meg voltak számlálva. Ingatag többsége tudatában is Washington legszörnyűbb rémálmát váltotta valóra: az államosítások és a kollektivizálás egy „új Kuba” születését vetítették előre.

Azonban gazdasági szankciókkal, pénzzel és az ellenzéki erőknek szállított fegyverekkel sem sikerült kívülről megbuktatni Allendét. A hadsereg 1973. szeptember 11-én lezajlott puccsa során a vadászgépekkel támadott elnöki palotában Allende állítólag öngyilkosságot követett el (újabb kutatások szerint könnyen lehet, hogy egy lázadó vagy saját testőrségének valamelyik tagja végzett vele), a hatalmat pedig az általa kinevezett vezérkari főnök, az 1915-ben született Augusto Pinochet ragadta magához.

Kínzás és vérengzés

A tábornok nagy taktikus volt: nem elég, hogy „belülről” vett részt a puccs megszervezésében, az eredeti tervektől eltérően nem is hagyta magát eltávolítani az elnöki székből. Korábban ugyanis a puccs vezetői abban állapodtak meg, hogy egymást fogják váltani a hatalom élén. Pinochet viszont kinevezte magát a köztársaság elnökévé, majd felvette a Capitan General címet, ezután pedig hozzálátott, hogy leszámoljon mindenkivel, akinek nem tetszett az események ilyen fordulata.

A diktatúra 17 éve alatt sok ezren tűntek el, tízezreket zártak börtönbe – a leglátványosabb akció keretében 40 ezer ellenzékinek minősített embert gyűjtöttek össze a santiagói nemzeti stadionban, közülük sokakat kivégeztek, rengeteget megkínoztak és bebörtönöztek Pinochet verőlegényei.

Az atrocitások ellenére a tábornok sokáig élvezte az Egyesült Államok és Nagy-Britannia támogatását. Pinochet végül is megálljt parancsolt a kommunizmus terjedésének és a Nyugat megbízható szövetségese volt például a falklandi háború idején is. Pinochet 1990-ben hazai és nemzetközi nyomásra elhagyta az elnöki széket, de a hadsereg élén még nyolc évet töltött, az országban pedig nem kezdődhetett el a diktatúra és a diktátor bűneinek feltárása. A tábornokot 1998-ban Londonban egy nemzetközi parancs alapján letartóztatták, de a chilei kormány nyomására törékeny egészségi állapotára hivatkozva előbb hazaszállították, majd szabadon engedték. 2006-os halála előtt két évvel ugyan megfosztották mentelmi jogától, de végül soha nem ítélték el.

Rovatok