Nem sok szó esik arról, hogy az alkalmi feljegyzések, jegyzetfüzetek, naplók milyen szerepet töltenek be a társadalom fejlődésében, a tudomány vagy a történelem alakulásában. Most azonban egy nagyszabású új kutatás indult a Cambridge-i Egyetemen, hogy feltérképezze ennek jelentőségét.
Történészek és más tudományterületek szakértői 15. és 17. század között keletkezett jegyzeteket tanulmányozva igyekeznek kideríteni, miként terjesztették azok az ismereteket, és ennek révén miként változott meg az emberek világszemlélete és a környezetükkel folytatott interakcióik. A kutatás alapanyagát természettudósok terepen készített jegyzetei, utazók visszaemlékezései és orvosok esetnaplói alkotják. A vizsgálat következő szakaszában arra koncentrálnak majd a szakemberek, hogy a nyomtatott kiadványok növekvő száma miként befolyásolta az információ feldolgozását és továbbadását.
A Cambridge-i Egyetemen idén nyáron elindított program egyik legfontosabb területe a betegségekkel és járványokkal kapcsolatos tudás növekedése. Az orvosok által pácienseik aktuális állapotáról készített naplók mellett háztartási egészségkönyveket is szemügyre vesznek a tudósok – utóbbiakat nem meglepő módon rendszerint nők készítették. Az egyik tanácsadó füzetet egy bizonyos Johanna St. John alkotta a 17. században, amelyben azt javasolta: „a rühes kutyát tehénhúggyal kenjük be”, továbbá elmés gyógymódokat ajánlott a köhögés, a megfázás és a görcsök kezelésére is.
Elaine Leong szerint, aki a berlini Max Planck Tudománytörténeti Intézet képviseletében a kutatási program társszervezője, „az ilyen típusú anyagok létrejöttének vizsgálata különleges bepillantást enged számunkra az empirikus vizsgálódás és tudásmenedzsment szakmabeliekre és laikusokra jellemző eljárásaiba. A kora újkorban élő emberek a pestisjárványok idején például meglehetősen zaklatottak voltak, és mindenféle lehetséges gyógymódot igyekeztek felkutatni. A háztulajdonosok szintén lázasan keresték az egészséggel kapcsolatos információkat, vendégeskedések, társadalmi érintkezések és gyakorló gyógyítókkal való kommunikáció útján.”
A Cambridge-i Egyetemről dr. Lauren Kassell így kommentálta a folyamatban lévő kutatást: „A tudomány forradalma és a kísérleti úton való ismeretszerzés korát írtuk ekkortájt. A feljegyzések, noteszlapok legalább olyan fontos adalékok a tudománytörténet, és azon belül az orvostudomány fejlődésének kutatói számára, mint a laboratóriumokban születő eredmények." Kassell szerint most, hogy a 21. század elején a digitális technológia átalakítja a gondolkodásunkat és a munkamódszerünket, érdemes újragondolni, mit jelenthetett olyan világban élni, ahol a papír és a nyomtatás jelentette az innovációt.