Egy 1,4 millió éves kézközépcsontból arra következtetnek, hogy az ember az eddig véltnél félmillió évvel korábban is képes volt összetett szerszámokat gyártani. A modern embert az különbözteti meg az összes többi élő állattól, hogy képes szerszámokat készíteni.

Ez a képesség nem csupán az agynak köszönhető, az emberi kéz felépítésének is óriási a jelentősége. Az emberszabásúak például hiába hasonlítanak az emberre, nem tudnak olyan precíz mozdulatokat tenni, amely a szerszámkészítéshez kell.

Anatómiailag a harmadik kézközépcsontnak van kulcsszerepe ebben a képességben, ez a csont köti össze a középső ujjat a csuklóval. Carol Ward, a University of Missouri paleoantropológusa azzal magyarázza ezt, hogy ez a csont teszi lehetővé, hogy a hüvelykujj és a többi ujj erősebben tudjon szorítani, emellett a kézügyességet is növeli.

Egészen mostanáig ezt a képességet csak a modern emberben találták meg, nem is voltak biztosan abban, hogy az emberi evolúció mely pontján jelenhetett meg. Azt hitték, viszonylag új képességről van szó. A mostani 1,4 millió éves fosszília azonban rádöbbentette őket, hogy jó félmillió évet tévedtek.

A kutatók Kenyában, a Turkana-tó mellett találták a képzközépcsontot. A fosszíliákat az úgynevezett auchéli réteg mellett találták. A helyszín arról nevezetes, hogy itt találták a legősibb kézibaltákat, amelyeket 1,8 millió évesre becsülnek. Feltételezések szerint a kézközépcsont a kihalt Homo erectushoz tartozott.