Az ősi vadászó-gyűjtögető népek nem ettek sok cukros ételt, bogyókat, magokat és húsokat ettek – mégis lyukas volt a foguk. A kutatók sokáig azt gondolták, hogy a fogszuvasodás nagyjából tízezer évvel ezelőtt alakulhatott ki az embereknél. Nagyjából akkor, amikor megkezdték a földművelés és olyan ételeket kezdtek enni, amelyeket imádtak szájban lévő baktériumok.

Isabelle De Groote, a londoni Natural History Museum kutatója kollégáival teljesen más következtetésre jutott. Szerintük már a vadászó-gyűjtögető embereknek is rossz volt a foga, néhány ezer évvel a letelepedés előtt.

A kutatócsoport 52 felnőtt maradványát vizsgálta meg, mindegyik 15000-13700 évvel ezelőtt élt és egy barlangban találták meg őket, Marokkóban. A fogak több mint felénél találtak szuvasodást, hasonlóan a modern emberek fogaira jellemző szuvasodáshoz. Csak három olyan csontvázat találtak, amelyeknél nem volt jelen ez.

Maguk a kutatók is meglepődtek az eredményen, hiszen ez volt az első alkalom, hogy ennyire rossz fogakat találtak egy földművelés előtti korban élt népcsoportnál. Más gyűjtögető társadalmaknál is találtak már fogszuvasodásra utaló nyomokat, de egyszerre egy csoport ilyen sok példányánál eddig még soha.

Mégis mi okozhatott ilyen mértékű romlás a fogaknál ebben a csoportban? A barlangban erre utaló jeleket is találtak: ananászt és édes észak-afrikai makkot is találtak. Őrlőköveket is találtak, valószínűleg itt dolgozták fel a talált magokat. Ez egybevág azzal a korábbi feltételezéssel, hogy amikor az emberek gabonát kezdtek el enni, akkor lett egyre több a rossz fog, mert a benne lévő cukor tökéletes terep a szuvasodást okozó baktériumoknak.