A Hearst kiadóvállalat ma is a világ egyik legnagyobb és legbefolyásosabb médiacége. A birodalom alapítója William Randolph Hearst volt, aki még 1887-ben vette át egy kaliforniai lap, a The San Francisco Examiner irányítását, amikor az újság apja tulajdonába került egy kiegyenlítetlen tartozás fejében. Első lapját sikerre vitte, és hamarosan már 30 újság volt a birtokában. A később fia, majd unokája irányítása alá került médiabirodalom évtizedeken át töretlenül növekedett, a nyomtatott sajtó mellett a rádiós, majd a tévés piacon is megvetve a lábát.
Miután a család közel egy évszázada foglalkozott hírek szolgáltatásával, 1974-ben akaratuk ellenére is róluk szóltak a hírek. Történt ugyanis, hogy február 4-én elrabolták berkeley-i lakásából a bő 20 évvel korábban elhunyt cégalapító 19 éves unokáját, Patricia „Patty” Hearstöt. Vőlegénye szembeszállt a három fegyveressel – két fekete férfi és egy fehér nő rontott be a lakásba – de leütötték, majd összekötözték. A lányt egy kocsi csomagtartójába tuszkolták, miközben többször is elsütötték fegyvereiket, hogy elriasszák a bámészkodókat.
Három nappal később egy Symbionese Liberation Army (nagyjából: Szimbionista Felszabadítási Hadsereg ) nevű szélsőbaloldali szervezet bejelentette, hogy Pattyt "hadifogságba ejtették". Első követelésük az volt, hogy a Hearst család a Santa Rosa és Los Angeles között élő, szükséget szenvedő embereknek ajándékozzon fejenként 70 dollár értékű élelmiszert. Az apa, Randolph vonakodva bár, de szétosztatott kétmillió dollár értékű segélyt, de az SLA újabb hatmilliós adományt követelt. Ezt már csak a lány szabadon bocsátása után lett volna hajlandó teljesíteni Randolph.
A patthelyzet áprilisig tartott, amikor mindenki legnagyobb megdöbbenésére egy biztonsági kamera rögzítette, amint Patty részt vesz egy San Franciscó-i bankfiók, majd egy bolt fegyveres kirablásában. A lány ráadásul egy hangfelvételesen azt nyilatkozta, önként, szabad akaratából vett részt az akciókban.
Májusban aztán a rendőrség az SLA nyomára bukkant, a rajtaütés során a szervezet kilenc ismert tagjából hatan életüket vesztették. Patty azonban nem került elő, hanem elrablóival, vagy éppen tettestársaival a fél országon keresztül menekült a hatóságok elől, míg végül 1975 szeptemberében elfogták. Ugyan Patty, aki ekkor már Tányának hívatta magát, azzal védekezett, hogy elrablói agymosásnak vetették alá, mégis fegyveres rablás vádjával kellett bíróság elé állnia. 35 év börtönbüntetést kapott, ebből 22 hónapot le is töltött, mielőtt Carter elnök két évre mérsékelte büntetését. Szabadulása után feleségül ment egyik testőréhez, akivel családot is alapítottak. Bill Clinton elnökségének egyik utolsó intézkedésével kegyelmet adott Patty Hearstnek, akinek így hivatalosan eltűnhetett múltjából ifjúkori tragédiája vagy ballépése.