A Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye honlapján jelentette be, hogy azonosították a Szent Koronát I. István királynak hozó Asztrik kalocsai érsek relikviáit. Eddig azt hitték, hogy egy főpap sírja volt ott. Asztrik érsek a magyar kereszténység alapjait letevő hierarchia egyik legjobban ismert képviselője, aki Szent István király megbízásából II. Szilveszter pápától áldást és koronát kért – írja az asztrik.hu.

Szent Adalbert segítőtársa volt, Rómában bencés szerzetes, élt Szent Márton hegyén, és a megalapította pécsváradi apátságot Szent Benedek tiszteletére. Onnan hívta el István király, nagy valószínűséggel már érsekként járt Rómában a király megbízottjaként. Ő lett Kalocsa első püspöke-érseke, rövid ideig helyettesítette Sebestyén esztergomi érseket, majd visszatért egyházmegyéjébe.

A mostani felfedezés után már biztos, hogy Kalocsán, első székesegyházunkban temették el, a vörösmárvány szarkofág az első érsek csontmaradványait őrzi, amit még 1911-ben találtak meg. A kutatók szerint „a kalocsai Nagyboldogasszony Főszékesegyház kriptájában található, XII-XIII. század fordulójára datált főpapi sírlelet nem Győr nembeli Saul (1193-1202 közötti időben) volt kalocsai érsek csontmaradványa, mint eddig azt feltételezték”.

A felfedezés szénizotópos kormeghatározásnak (AMS) köszönhető: a csontmaradványból vett két ujjcsont szénizotópos vizsgálatával jutottak erre az eredményre. A számítások alapján a leletek 1001–1030 körüli időpontból valók, ami csak Asztrik érsekre utalhat.

Így a kalocsai Katona István-házban található Érseki Kincstárban megtekinthető sírlelet mellékletei, érseki ezüstkehely, paténa, ezüst pásztorbot fanyéllel, főpapi gyűrű, kis arany mellkereszt, három érseki palliumtű Kalocsa I. érsekének, Asztrik érseknek a főpapi emlékei, nem a Győr nembeli Saul érsek érseki jelvényei.