Az elcsalt mérkőzés nem a modern kor vívmánya, egy közelmúltban lefordított ókori levél szerint a bundázás évezredekkel ezelőtt bevett módszer volt, írja a Scientific American. A kutatók a közelmúltban lefordítottak egy 267-ben íródott szerződést, amelyben két birkózó megegyezik: az egyik fél pénzért hagyja nyerni ellenfelét.
Nikantinusz 3800 ezüst drachmát fizet Demetriusz edzőjének azért, hogy a versenyen háromszor hagyja magát földre vinni. Amennyiben ez nem teljesül, és Demetriusz győzne, akkor kárpótlásul fizetnie kell három ezüst tálemtumot, minden vita és késlekedés nélkül.
A szerződés kitér arra is, hogy Demetriusz akkor is megkapja a pénzét, ha a bírók felfedeznék a csalást.
A szerződést Nikantinusz apja és Demetriusz edzője kötötte a tizenéves korosztály birkózómérkőzéséről. A dokumentum a 138. Antinoeia nevű játékok birkózóversenyét bundázta meg. Az egyiptomi Antinopoliszban rendezett játékok a kor egyik jelentős versenyének számítottak.
A szöveg fordítója, Dominic Rathbone, a King's College London professzora rámutatott: a 3800 drachma csekély összegnek számított akkoriban a 3 ezüst tálentumhoz viszonyítva. A kutató arra következtetett, hogy ezen felül Demetriusz edzője is kaphatott a pénzt a csalásért.
Az Antinoeia nevű játékokat több mint egy évszázadon át rendezték meg Antinopoliszban. A versenyeket Hadrianus császár férfi szeretőjének, Antinusznak az emlékére indították. Miután a férfi a Nílusba fulladt, várost emeltek a vidéken Antinopolisz néven, a férfit istenné avatták, és szobrok egész sorát emeltették neki a Római birodalom területén.
A város a játékok révén is ismertté vált a birodalomban, évente rengeteg látogató, és velük sok pénz érkezett.
Rathbone szerint az ókorban nem voltak ritkák lefizetett meccsek, mivel a nagy versenyeken az első helyezett jelentős díjat kapott. Sőt, a győztest nem ritkán egész életére szóló életjáradékkal is jutalmazták. A második és harmadik helyezettet viszont semmivel nem jutalmazták.
Az atléták képzése ugyanakkor jelentős költséggel járt, aki nem volt elég gazdag, hogy maga fizesse az edzését, az jelentős adóságokba verte magát. Ilyen helyzetben ha nem volt biztos a győzelem, mindkét félnek megérte, hogy előre eldöntsék a végeredményt.
A Római birodalomban úgy lett egyre elterjedtebb a bundázás, ahogy nőtt a játékok száma, és egyre nőtt a győztesek jutalma. Ilyen szerződéseket eddig azonban nem találtak.
A dokumentumot több mint száz évvel ezelőtt találták az egyiptomi Oxyrhynchusban. A Bernard Grenfell és Arthur Hunt által vezetett expedíció iratok egész sorát tárta fel, amelyek közül sokat még nem dolgoztak fel.