Szigetről szigetre járva hódították meg Európát az első telepesek. A kőkori emberek viszonylag gyorsan elterjesztették a földművelés tudományát nagyjából 9 ezer évvel ezelőtt, állítja egy új genetikai kutatás.

A régészeti kutatások szerint maga a földművelés a Közel-Keleten fejlődött ki nagyjából 12 ezer évvel ezelőtt. Ez az életmód nagyon gyorsan felváltotta a vadászó-gyűjtögető életmódot, ahogy a földművesek egyre jobban benyomultak Európába és a világ többi részére.

A földművelés hatására jóval nagyobb lett a populáció, ez okozta a vándorlást is. A földművelők elkezdtek új területeket keresni, felfedezték a környezetet – állítja George Stamatoyannopoulos, a University of Washington genetikusa. Tanulmányában a mediterrán népek DNS-ét vizsgálta meg, hogy rekonstruálni tudja őseik vándorlását.

A genetikai adatok azt mutatják, hogy a Közel-Keletről a mai Törökország területére, onnan pedig Görögországba és Szicíliába vándoroltak. Innen fordultak aztán észak felé. Vagyis először a szigeteket foglalták el az európaiak ősei.

A kutatók több mint 75 ezer apró genetikai különbséget találtak, ezek alapján próbálták felderíteni, hogy mely népeknek van közük egymáshoz. Például a Törökország középső részén élőknek van kapcsolatuk a szicíliaiakkal és pakisztániakkal, de a szicíliaiaknak és pakisztániaknak már nincs közük egymáshoz. Ez azt feltételezi, hogy a közös ős Törökország középső részén keresendő.

Az is kimutatható, hogy néhány görög sziget, mint a Dodekanészosz-szigetcsoport és Kréta jelenti a hidat Törökország és Szicília, illetve az északi területek között. A Földközi-tenger déli részén élők (egyiptomiak, marokkóiak, tunéziaiak) már más ágból származnak. Ez azt is jelenti, hogy a két ág között nem volt nagy az átjárás, a tenger sorompóként is működött.

A mostani kutatást kizárólag ma élő emberek DNS-ére alapozták. Ahhoz, hogy bizonyítsák az elméletet, jóval több kutatásra lesz szükség. Például be kell bizonyítani, hogy a mai emberek valóban a kilencezer évvel ezelőtt ott élteket képviselik – mondja Pontus Skoglind, a Harvard genetikusa. Az sem lenne rossz, ha kőkorban éltek DNS-én tudnák vizsgálni a tudósok.