A 36 ezer évvel ezelőtt (más tudósok szerint legkorábban 32 ezer éve) keletkezett rajzok, festmények és lenyomatok a világ legrégibb, viszonylag pontosan datálható összefüggő művészeti alkotásai. A dél-franciaországi Ardèche folyó mellett, a Chauvet-Pont-d’Arc barlangban fennmaradt őskőkori alkotásokat egy régészekből, természettudósokból, művészekből és mérnökökből álló csapat igyekszik lemásolni és rekonstruálni.

A mintegy 15,7 milliárd forint költségvetésű projekt a maga nemében a legnagyobb szabású program: a tervek szerint az 1994-ben megtalált és sokak szerint az eddig feltártak közül a legfontosabb őskőkori barlangrajzoknak helyet adó képződmény egyes szekcióit egy az egyben újjáteremtik a szakemberek. A „replikát” azért hozzák létre, mert a műalkotások védelme érdekében látogatók nem léphetnek be az eredeti, 240x100 méteres területen elhelyezkedő barlangrendszerbe.

A mesterséges barlangban több száz festményt és lenyomatot – a fellelt alkotások körülbelül 80 százalékát – reprodukálják majd, mégpedig a Vallon-Pont-d’Arc települést körülvevő dombok között, az eredetitől mintegy 6,5 kilométerre. A festményeken gyapjas orrszarvúak, mamutok, barlangi oroszlánok, medvék és számos más állat figyelhető meg, köztük párduc, lovak, bölény, rénszarvas, kőszáli kecske, rőtvad, pézsmatulok, őstulok, valamint egy bagoly.

A francia szakértők a barlang falainak, mennyezetének és padlójának mintegy 8500 négyzetméterét alkotják újra a legújabb technológia és tudományos módszerek újszerű ötvözésével. A Perazio Engineering tudósai bonyolult lézeres, háromdimenziós „szintvonalas térkép” segítségével az eredeti barlang nagyjából 90 százalékát modellezték. Így a barlangrendszer felületének 40 ezer négyzetméterét sikerült 0,1–1 milliméteres pontossággal leképezni. Ezzel párhuzamosan a szakértők nagy felbontású 3D-fotók révén az egyes festményekről is felvételeket készítettek. Ezt követően a két eljárást kombinálták egy külön erre a célra fejlesztett szoftverrel, amellyel kiszűrhették az egyenetlen falfelületek vetemedései okozta hibalehetőségeket is.

Jövőre már látogatható

Miután az őskőkori műalkotásokat sikeresen rögzítették, a következő kihívást az jelentette a csapat számára, hogy a mesterséges barlang falán újraalkossák azokat. Ezt úgy érték el, hogy egy szintén újonnan írt szoftver, valamint egy hagyományos projektor összekötésével a festmények speciális, „topográfiailag illesztett” képeit vetítették a mesterséges barlang valósághű módon göcsörtös falaira, így a felület további torzító hatást már nem fejthetett ki. A háromdimenziós képeket hajszálpontos vázlatként használó művészek ezután újrafesthetik az alkotásokat a műbarlangban.

A mesterséges látogatóközpont a kész barlangfestményekkel és lenyomatokkal várhatóan 2015 elején nyitja meg kapuit az érdeklődők előtt, hogy a diákok és a szélesebb közönség is bepillantást nyerjen a kőkorszaki műremekek, elődeink sajátos látás- és kifejezésmódjának világába, korábban soha nem tapasztalt dimenziókban. A fejlesztési program egyúttal számos jelentős új technológiát és ismeretet ajándékoz a tudósoknak, melyekkel behatóbban ismerhetik és vizsgálhatják meg az őskori műalkotásokat.

„A Chauvet-barlang egyedülálló jelenség, ilyen méretben és minőségben mindeddig egyetlen barlangrekonstrukciót sem kíséreltek meg – nyilatkozta a BBC History magazinnak Jean Clottes régész, a program vezetője. – Nemcsak, hogy a világ legjobb állapotban megőrzött paleolit barlangfestményeiről van szó, a 14 különböző fajt ábrázoló 425 alkotás példa nélküli tanúbizonyságot ad a 36 ezer évvel ezelőtti Európa állatairól. A kutatás a barlangban talált emberi és állati eredetű leletanyagok elemzésével folytatódik, jelenleg a Chauvet környékén akkoriban honos állatfajok DNS-maradványainak vizsgálata zajlik. A barlang beható felderítése igen izgalmas és felkavaró tapasztalat volt, mesterséges másolata nemsokára sok százezer embernek hozza kézzelfogható közelségbe az őskőkori művészet csodáját.”