Összesen tizenkét, a második világháborúban elesett német és magyar katona maradványát találták meg a Várkert Bazár felújításakor, május 12-én – közölte a Honvédelmi Minisztérium (HM) társadalmi kapcsolatok és háborús kegyeleti főosztályának vezetője pénteken Budapesten.
Töll László ezredes ismertetése szerint egy magyar és négy német azonosító jegy olyan állapotban került elő, hogy azok alapján azt is meg lehet mondani, kik voltak a katonák. Azt pontosan nem lehet megállapítani, hogy a tizenkét katona közül pontosan mennyi a német, illetve magyar katona. A katonák biztosan Budapest 1945 januári ostroma során estek el, amikor a szovjetek olyan szűkre szorították az ostromgyűrűt, hogy a védők gyakorlatilag a budai vár területére szorultak vissza.
Egy magyar és négy német azonosító jegy viszont olyan állapotban került elő, hogy azok alapján azt is meg lehet mondani, kik voltak a katonák. A magyar katonát Huba Józsefnek hívták, budapesti lakos volt. A HM az elesett katona lányát is megtalálta, de ő nem kívánt nyilvánosság elé állni. Azt mondta: megnyugszik azzal, hogy édesapja méltó helyre kerülhet bajtársai mellé, a budaörsi német-magyar katonai temetőbe.
Szigorú előírás, hogy minden olyan esetben, ahol vélhetőleg katonákat találnak, oda tűzszerészeket kell küldeni, mert ott éles lőszer, robbanóanyag, robbanótest is lehet, amely az ott dolgozókat, és a polgári lakosságot veszélyeztetheti. Itt is előkerült pár tucat német lőszer.
A négy német azonosító jegyet elküldték a német társszervnek, akik majd átküldik az adatokat a HM-nek. Annyi viszont már kiderült, hogy a négy katona Mária Terézia SS-alakulatánál szolgált. Ennek kapcsán az ezredes azt is megjegyezte, hogy ezen alakulat jelentős részét magyarországi sváb fiatalokkal töltötték fel, így az is lehetséges, hogy a német azonossági jeggyel rendelkező katonák között is van magyar.
A Várkert Bazárnál talált katonákat nagy valószínűséggel a polgári lakosság temette el, ugyanis ha katonák temették volna el őket, az azonosító jegyeket elvitték volna, illetve a németeknél letörték volna annak felét. Ha szovjet katonák temették volna el őket, akkor mindent összeszedtek volna tőlük.
A német katonák felett a német állam rendelkezik, de az eljárásrend szerint a maradványok a budaörsi német-magyar katonai temetőbe kerülnek, ahol egy meghatározott időpontban eltemetik őket, nevüket pedig felvésik az ott lévő sztélére.
Budapestért a második világháború egyik legöldöklőbb ostroma folyt nagyon hosszú időn át, egészen 1944 karácsonyától nagyjából 1945 februárjának középig, amikor több tízezer katona esett el Budapest területén. Így a fővárosban – különösen a kitörés vonalán: a Budai Vár, a jelenlegi Moszkva tér, Széna tér, illetve a Szilágyi Erzsébet fasor területén – a különböző felújítások, munkálatok során bárhol előkerülhetnek még egyéni, vagy akár tömegsírok is.
A HM azt kéri, ha bármi ilyesmit találnak, semmiképpen se nyúljanak hozzá, egyrészt kegyeleti okból, másrészt saját biztonságuk érdekében, mert - mint ahogy a mostani esetben is - szinte mindig vannak lőszerek is a testek mellett.
A Várkert Bazár fejlesztésének második üteméhez kapcsolódóan április 29-én kezdődött meg a Lánchíd utca és környékének felújítása. A munkálatok során a bazár környékén új burkolatot kapnak az utcák, korszerűsítik a közvilágítást, kerékpársávokat, új villamosmegállókat és szökőkutakat alakítanak ki, valamint megújítják és növelik a zöldfelületeket is.