350 évvel ezelőtt, 1664. június 30-án Köprülü Ahmed nagyvezír elfoglalta, majd felrobbantotta a törökök és a Habsburgok szemében is szálkának számító Új-Zrínyivárat. De miért kellett pusztulnia a Mura parti erősségnek?
Zrínyi Miklós alakja körül összpontosulva a három, később négy részre szakadt, függetlenségét elvesztett ország és az elhúzódó végvári háborúságok szinte minden keserűsége tetten érhető. A „császári” vadkan okozta halálához hasonlóan összeesküvés-elméletek és legendák övezik az általa 1661-ben épített erősség, Új-Zrínyivár rövid történetét is.
Már az is jellemző, hogy sok helyen erős, modern várként hivatkoznak a Mura és a Dráva összefolyásánál, a mai Belezna község közelében fekvő erősségre, egyes későbbi ábrázolásokon egyenesen hatalmas falakkal övezett, fényes palotával rendelkező erődítményként mutatják be. Ezzel szemben egy szerény palánkvár volt, amely főként fából épülhetett, bizonyítja ezt az is, hogy pusztulása után még azonosítható romjai is alig maradtak, a régészek évtizedes munkája kellett egykori helyének beazonosításához.
Ettől függetlenül a bán/költő/hadvezér tehetségét bizonyítja, hogy az erőd valóban fontos stratégiai jelentőséggel bírt a Muraköz és az örökös tartományok török portyák elleni védelmében, a Porta többször is tiltakozott építése ellen. A háttérben azonban már az újra megerősödő Török Birodalom és az éppen súlyos gondokkal küzdő bécsi udvar közötti nagyhatalmi játszma zajlott. I. Lipót mindenáron próbálta megőrizni a békét, miközben Isztambulban a tényleges hatalmat birtokló Köprülü Ahmed nagyvezír már elszánta magát a háború felújítására.
Amikor aztán a törökök 1663-ban támadásba lendültek, nem volt igazán jelentős erő, amely szembeszállhatott volna velük. Zrínyi 1664 elején indított téli hadjárata ugyan sikert aratott, de tavasszal már újra átkeltek a Dráván a török főerők. Az összeesküvés-elmélet szerint a Zrínyire féltékeny urak, illetve az ármányos császári udvar direkt utasította Montecuccolit, az ekkorra már valóban jelentősre hizlalt keresztény fősereg parancsnokát, hogy hagyja veszni Új-Zrínyivárat. A valóság az, hogy a felmentési kísérlet kockázatos vállalkozás lett volna, és miután Köprülü 350 éve, június 30-án elfoglalta, majd porig rombolta az erődöt, alig egy hónappal később, Szentgotthárdnál döntő vereséget szenvedett a Zrínyivel a vár ügyében összekülönböző Montecuccolitól.