Magyarország egyik legnagyobb szarmata település és temetője került elő a 21-es számú főút új nyomvonalánál végzett régészeti feltáráskor. A 3-5. század körüli sírokból a kivételesen jó állapotú emberi csontvázak mellett számos használati tárgy is előkerült. Orsókarika, üveggyöngy, örlőkő és gyűrű is van a leletek között.

A szarmata ókori iráni nyelvű nép volt, a törzsközösség eredetileg a Don folyó mellett élt, de aztán Közép- és Délnyugat-Európába is bevándoroltak. Pannonia területén a jazigok éltek, akik az 1. század első felében keltek át a Kárpátokon, és a Duna-Tisza közénél telepedtek le.

A szarmata törzsközösséget végül a 350 körülire tett hun támadás söpörte el, a különböző szarmata törzsek az avarok, a besenyők és a kunok fennhatósága alatt éltek. Akik nem tértek vissza a Kaukázusba, azok szép fokozatosan be is olvadtak ezekbe a népekbe.