Ugyan az internetes üzenetváltás nagyban visszaszorította a hagyományos postai forgalmat, azért még ma is mindenki jól ismeri a hagyományos postai levelezőlapokat. Azt talán kevesebben tudják, hogy az első ilyen lapokat az Osztrák–Magyar Monarchia területén lehetett feladni, méghozzá éppen 145 évvel ezelőtt.

Természetesen különböző, akár illusztrációval ellátott lapokat korábban is küldözgettek egymásnak az emberek, azonban ezeket akkoriban még borítékban kellett feladni. Az ötlet, hogy az ilyen egyszerű üzeneteket egyetlen, szabványos boríték méretű nyílt lapon adhassák fel, először az 1865-ös német 5. postakongresszuson merült fel, azonban a levéltitok miatti aggodalmak miatt az ellenzők kerültek többségbe.

Néhány évvel később aztán megváltozott a helyzet, és a világon elsőként az osztrák–magyar postaigazgatóság hozott forgalomba díjjegyes postai levelezőlapot 1869. október 1-jén, amelyen németül a Correspondenz-Karte, magyarul a Levelezési-lap felirat díszített. A bélyegoldalon a címzésnek alakítottak ki helyet, a hátoldalra pedig a szöveg kerülhetett. A levelezési lapok előnye az olcsóság volt: míg egy levél feladása ekkoriban 5 krajcárba került, a levelezőlapokért csak 2 krajcárt kellett fizetni.

A világszerte gyorsan elterjedt kezdeményezés nyitott aztán utat a képeslapok megjelenésének, amelyekből az 1870-es évek elején adták el az első példányokat, és szinte azonnal óriási népszerűségre tettek szert.