1994. október 5-én tűz ütött ki egy svájci farmon. Az épületben a rendőrség 23 holttestet talált, többségükkel fejlövés végzett, mások zacskóval a fejükön fulladtak meg. Ugyanazon a napon egy másik helyszínen három kis faház szinte egyszerre kapott lángra. Itt további 25 ember halt mérgezéses és tűzhalált.

A két eset összetartozott: az áldozatok ugyanannak a szektának, a Solar Temple-nek voltak a tagjai. Vezetőjük azt ígérte nekik, testüket és az apokalipszis előtt álló földi világot hátrahagyva egy másik bolygóra kerülnek, ahol a magnetizmus törvényei szerint tevékenykednek majd, örök békében és szeretetben.

Az esetet a hatóságok tömeges öngyilkosságnak minősítették, de nem mindenki önkezével vetett véget életének. A csoport szempontjából megbízhatatlannak tartott „eretnekeket” szabályosan kivégezték, a gyengének minősülő tagokat pedig úgymond átsegítették a túlvilágra.

Sokan lehettek, akik nem tudták, hogy azon a szerdai napon valóban, szó szerint meg kell halniuk. Ők abban a tudatban voltak, hogy valamiféle transzcendens utazás várja őket, esetleg igazi űrhajó viszi majd el őket valahová.

A szekta hónapok óta készült az általuk „Transit”-ként emlegetett eseményre. Az egy közelgő környezeti katasztrófára készülő apokaliptikus csoport vezetői akkor kezdték el azt hirdetni, hogy misztikus üzenetet kaptak a halálon keresztüli exodusra, hogy elkezdett szorulni a hurok a nyakuk körül.

Hatósági eljárások, pénzügyi ellenőrzések és médiakampány indult ellenük, Joseph di Mambro, a súlyosan paranoid vezető ebből világszintű összeesküvést hallucinált. Ráadásul úgy tudta, csak hónapjai lehetnek hátra; úgy érezhette, személyesen nincs sok vesztenivalója.

Ez a szélsőségesen autoriter személyiségű szektavezér nem tűrte az ellenszegülést, mindenben kontrollálni akarta a csoporttagok életét. Követőit évek óta válásokra kényszerítette rá és kijelölte, hogy melyik csoporttaggal kössenek új, „kozmikus házasságot”. Ebből sajtóbotrány lett, és di Mambronak a tragédia előtti hónapokban a csoporton belül is megrendült a pozíciója.

Leleplezték: kiderült, hogy a szertartásokon a hívek elé vetített „Felemelkedett Mesterek” pusztán holografikus képek, ráadásul saját lánya is ellentmondott neki. A kislány normális gyerek szeretett volna lenni, pedig apja tanítása szerint szeplőtelen fogantatással született kozmikus lényként a poszt-apokaliptikus kor első hírnöke kellett volna, hogy legyen. Az Emanuelle nevű kislány 1994 októberében egyike volt a 48 áldozatnak.

Húsz év elteltével a fő kérdés még mindig az, hogy hogyan tudhatott bárki is rávenni több tucatnyi felnőtt embert, hogy részt vegyen ebben az őrületben? És ők hogy vehették be ezt a maszlagot? Az „öngyilkos szektákban” zajló folyamatok legnépszerűbb magyarázata az agymosás-elmélet: eszerint különleges szociálpszichológiai körülményeket teremtve lehetséges olyan fokú manipuláció, amellyel akár az öngyilkosságra is rá lehet venni a külvilággal és a józan paraszti ésszel minden kapcsolatot elveszítő tagságot.

Izoláció, titoktartáson alapuló belső rend, a paranoid vezérnek való alárendelődés, a tagokra való új identitás rákényszerítése jelentik az agymosás főbb technikáit. A műfaj számszerűleg legnagyobb tragédiája, a guyanai esőerdőben 1978-ban odaveszett, részben magával végző, részben legyilkolt 908 ember vallási csoportjában is hasonló körülmények uralkodtak el, a Peoples Temple-t vezető Jim Jones így érhette el, hogy 270 gyerekkel saját szülei itassanak cianidot.

Ha teljes manipulációról van szó, önkéntelenül is szerencsétlen, magányos, betegesen naiv és tájékozatlan emberekre szokás gondolni. A svájci tragédiában azonban nem erről volt szó. Többségükben kifejezetten jól szituált emberek voltak az áldozatok: menő divatcég vezetője, éppen a saját dizájnmárkája bevezetésére készülő üzletasszony, minisztériumi osztályvezető, még egy polgármester is volt közöttük.

A húsz évvel ezelőtti tragédia sokkolta a közvéleményt. A gyorsan terjedő szektapánik maga is irracionális méretűvé nőtt, minden nyugaton nem hagyományos vallásra gyanakvással kezdtek nézni, miközben a  vagy 10 ezer új vallási mozgalom 99,9 százaléka teljesen ártalmatlan. A Solar Temple-ben a tragédia azonban a szektavezér halála után megismétlődött: alig egy évvel később Franciaországban újabb 16 tag követett el közösen öngyilkosságot.