Ősrégi edényeket, egy ólomból öntött horgonyt és egy kétméteres bronzlándzsát emeltek ki a kétezer éve elsüllyedt görög hajóroncsból.

A hajót 1902-ben fedezték föl a szivacshalászok Antiküthéra szigeténél, de csak a legújabb vizsgálatok során állapították meg, hogy a roncs sokkal nagyobb a korábban véltnél.

Az eredmények azt sugallják, hogy ez lehetett az ókor legnagyobb hajóroncsa, amit valaha fölfedeztek. Ez a hajó volt az ókor Titanicja.

– mondta Brendan Foley tengerrégészeti szakértő, a kutatás vezetője. Az elmúlt hetekben Foley és munkatársai a legmodernebb kütyükkel vizsgálták a hajóroncsot; még egy robot-búvárruhát is készítettek, amivel merüléseket végezhetnek.

A luxuxscikkekkel tömött hajó valamikor időszámításunk előtt 70 és 60 között süllyedt el; Kis-Ázsiából tartott Rómába. A régészek értékes leleteket találtak a roncsban: bronz- és márványszobrokat, ékszereket, bútorokat, üvegeket, illetve Antiküthéra Mechanizmusát, az ókori számítógépet. A csillagászati jelenségeket modellező fogaskerekes szerkezet legalább 2200 éves, de komplexebb egy modern karóránál is.

A roncs felderítését megnehezítette, hogy 55 méterrel a tengerszint alatt feküdt, így a búvároknak veszélyes volt megközelíteni. Többen is megpróbálták feltárni a hajóroncsot, de ebbe egy búvár belehalt, kettő pedig súlyosan megsebesült. Évtizedekkel később Jacques Cousteau is ellátogatott Aniküthérához, és további értékes kincseket hozott a felszínre.

Hogy kitalálják, mi minden lehet a roncsban, Foley-ék szerződést kötöttek a görög kulturális minisztériummal, és vállalkoztak a hajó feltérképezésére. A legutóbbi feltárási időszak szeptember közepén kezdődött, és szerdán ért véget. Az elkészült háromdimenziós térkép – amit egy kamerával felszerelt tengeralatt-önjáróval készítettek – azt mutatja, hogy a hajóroncs legalább 300 méteren át terül el a felszínen; maga a hajótest 50 méter hosszú lehetett.