Andreas Vesalius németalföldi orvos, anatómus (1514–1564) az első volt, aki kimutatta, hogy az i. sz. 2. században élt Galénosz anatómiai és orvostudományi munkássága – amely a korabeli orvosképzés alapjául is szolgált – alapos felülvizsgálatra szorul. Számos anatómiai értekezés fűződik a nevéhez, amelyekkel a tudomány ismereteinek bővülése mellett saját karrierjét is előmozdította. 1543-ban írott hétkötetes főművét, a De humani corporis fabricát (Az emberi test működéséről) V. Károly német-római császárnak dedikálta, akinek később az udvari orvosa lett. Második kiadása, a nem sokkal később megjelent De humani corporis fabrica librorum epitome már a császár fiának, a későbbi II. Fülöp spanyol királynak szólt. Mindkét munka egy sor innovatív megoldással büszkélkedhetett, a boncolások nyomán rajzolt egész oldalas ábrák mellett kihajtható illusztrációk szemléltették egyes szervek elhelyezkedését.

Az első kiadás négy példányát is őrző Cambridge-i Egyetemi Könyvtár digitális kiállítás keretében mutatja be a könyvek tartalmát. Vesalius anatómiai alapművének „háromdimenziós” illusztrációi például több rétegű anatómiai vázlatokat is tartalmaznak, amelyeket felhajtva az alattuk elhelyezkedő szervekbe nyerhetünk bepillantást. A kiállítás és a különleges illusztrációk itt tekinthetők meg.