Az ősi Ausztrália töredékét fedezték fel a kutatók a kontinenstől északkeletre fekvő vulkanikus szigetcsoport, Vanuatu alatt: a szakemberek szerint a felfedezés újabb kérdéseket vet fel a földrészek kialakulásával kapcsolatban – írja az MTI.

A szakértők eddig úgy hitték, hogy a Csendes-óceán déli részén fekvő szigetállamig nem értek el a kontinenselmozdulások hatásai. Az ausztrál James Cook Egyetem kutatói azonban azonos korú apró cirkonkristályokra bukkantak vanuatui és észak-ausztráliai sziklákban.

A kutatásban részt vevő Carl Spandler szerint a Vanuatun talált cirkonszemcséknek „nem kellene ott lenniük”. A cirkonkristályok a Föld legősibb ismert ásványai. A geológusok kitűnő memóriáju miatt tartják nagy becsben őket: fiatalabb kőzetek közé zárva igen ellenállóak, kémiai összetételük változatlan marad korszakokon át.

A most kivont apró kristályokat hajdanán magma szállította és a legújabb radiometrikus elemzések szerint akár hárommilliárd évesek is lehetnek. Spandler szerint a cirkon jelenléte jelentősen befolyásolja a kontinensek keletkezésére vonatkozó tudományos ismereteket.

”Csak azért, mert a szigetcsoportok vagy összefüggő szárazföldek ma egymástól jó messze helyezkednek el, nem jelenti azt, hogy ez mindig is így volt” – idézte a szakembert a BBC News. A Vanuatu alatt felfedezett ausztráliai földkéregdarabról úgy vélik, hogy nagyjából száz millió évvel ezelőtt – a földtörténeti újidőt (kainozoikum) megelőzően – különült el a szárazföldtől.