Két őskori halász lábnyomaira bukkantak a régészek a dániai Lolland szigetén, a Balti-tenger egy kiszáradt fjordjában. Egy halászhálót is találtak, szintén i. e. 3000 környékéről. A feltárásban részt vevő Terje Stafseth, a Lolland-Falster Múzeum régésze szerint eddig Dániában még csak szerszámokat és edényeket találtak, amelyek az őskori ember jelenlétére utaltak, de ez az első eset, hogy sikerült emberi lábnyomra akadniuk.

A kőkori lelet valamikor i. e. 5000 és 2000 közöttről származik. Akkoriban az olvadó gleccserek miatt a tengerszint éppen emelkedett, ezért az azóta kiszáradt fjordok gazdag lelőhelynek számítanak. Stafset és társai az idővel versenyt futva igyekeznek minél több ásatást folytatni a területen, mert várhatóan jövőre elkezdődik a Lollandot a német Fehmarn-szigettel összekötő alagút építése.

A lábnyomok és a terület más leletei valószínűleg a a viharos időjárásnak köszönhetően maradtak fenn. A régészek feltételezése szerint a halászok a viharral küzdve mélyebbre süllyedtek a talajban, a nyomaikat pedig gyorsan belepte a felkavarodó tengeri homok.