Egy antropológuscsoport szerdán azt nyilatkozta, hogy félmillió éves, megkövesedett kagylóhéjakon találták meg az emberi tevékenység legősibb nyomait. A kagylóhéjba ugyanis több százezer éve valaki mintákat vésett.

A kőbe vésett, cikkcakk alakú karcolás a kagylókkal együtt azt bizonyítja, hogy a héjakat korábban eszközként használták, csakhogy ez ellentmond a felegyenesedett ember (Homo erectus) egész történetének. A mostani leleteket is az indonéziai Jáva szigetén találták, ahol a Homo erectust is fölfedezték 1891-ben. A holland paleontológus, Eugene Dubois akkor úgy vélte, a kiásott koponya-, fog- és combcsontmaradványok egy olyan egyedtől származhatnak, ami az ember és a majom közötti hiányzó láncszem lehetett.

A Nature-ben megjelent tanulmány szerint a Josephine Joordens vezette kutatócsoport XXI. századi technológiával vizsgálta meg a kagylókat, amiket a hollandiai Leiden Egyetemen tárolnak. A radiokarbonos kormeghatározás szerint a héjak 430-540 ezer évesek lehetnek.

A kutatók elektronmikroszkóppal is megvizsgálták a kagylóhéjakat. Megállapították, hogy az egyiknek simára csiszolták az élét, ami arra utal, hogy a héjat szerszámként használhatták. Egy másik kagylón fura, cikkcakkos nyomokat találtak, mintha egy cápafoggal karcolták volna bele.

Hogy ez miért fontos? Mert ezek a nyomok legalább 300 ezer évvel öregebbek, mint az eddig ismert első emberi domborművek.

Az egyszerű cikkcakkok a kagylóhéjon az emberiség történetének legősibb domborművei. Ugyanakkor fogalmunk sincs, miért csinált ilyet valaki félmillió évvel ezelőtt, és szeretnénk elzárkózni a spekulációtól.

– mondta Joordens az AFP hírügynökségnek.