Stonehenge első építőinek táborhelyét tárták fel a Buckinghami Egyetem régészei. A Blick Mead nevű régészeti lelőhely 2,4 kilométerre található a monumentális őskori építménytől, a feltárások során tizenkétezer kőszerszám és megégett kovakődarabka, és félezer csont került napvilágra. A leletek némelyike nyolcezer évesnél is idősebb. Az eszközök eredeti állapotukban maradtak fenn, a kőpengék még ma is oly élesek, hogy az óvatlan régészek megvágták velük magukat – írja az MTI.

A szakemberek szerint a feltárások legfontosabb eredménye, hogy felfedezték, hol éltek azok a közösségek, amelyek Stonehenge első monumentális emlékeit emelték. A leletek tanúsága szerint a későbbi időszakokban pedig Blick Mead rituális helyszínként szolgált. A tárgyak radiokarbonos kormeghatározása arra világított rá, hogy a helyszín i.e. 7550 és i.e. 4700 között, azaz csaknem háromezer éven át volt lakott.

Olyan kérdést sikerült megoldani, amely két évszázada foglalkoztatja a tudósokat. [...] A lelőhely átírhatja Nagy-Britannia egész őskori történelmét

– mondta a feltárásokat 2005 óta irányító David Jacques, kiemelve, hogy ez a legkésőbbi középső kőkori (mezolitikumi) táborhely, amelyet Nagy-Britannia területén tártak fel. A lelet a mezolitikum és a neolitikum közötti hiányzó láncszemet jelenti, mert összeköti a kora vadászó-gyűjtögető csoportokat, amelyek a legutóbbi jégkorszak után tértek vissza a brit szigetekre, Stonehenge térségébe, az újkőkori népességgel.

David Jacques a legérdekesebb leletek között említette az őskori lakoma maradványait, amelyen a vadászó-gyűjtögető közösség tagjai egy őstulkot (Bos primigenius) fogyasztottak el.