A spanyol eredetű família, a Borgiák neve összeforrt a pápaság intézményével, abban a korban, amikor az egyházfők nem éppen szent és önmegtartóztató életükről voltak híresek. Az első Borgia pápa a III. Kallixtusz néven trónra emelt Alfonso de Borja volt, aki csupán három évig tölthette be hivatalát, 1455-től 1458-ig.
Az ő unokaöccse volt Rodrigo Borgia, aki 1492-ben, VI. Sándor néven ülhetett Szent Péter trónjára. A család főként neki köszönheti botrányos hírnevét. Nem alaptalanul: Rodrigo már bíborosként nemzett négy törvényes gyermeket, de szeretőitől is született néhány utódja. Az viszont politikusi és diplomáciai tehetségét dicséri, hogy ennek ellenére megválasztották pápának, de ezután sem fogta vissza magát: családtagjaival árasztotta el a pápai udvart, a pápai állam vagyonát pedig hihetetlen ütemben élte fel.
Uralkodásának legbotrányosabb eseményéért nagy a verseny: leszámolt például az őt korrupcióval vádoló Girolamo Savonarola firenzei prédikátorral, Giovanni fiát a pápai hadsereg élére nevezte ki, Cesarét pedig már 18 éves korában bíborosnak tette meg. A pálmát viszont minden bizonnyal az éppen Cesaréhoz köthető, gesztenyebankett néven elhíresült esemény viszi el.
A mulatságra 1501. október 1-jének éjszakáján került sor az Apostoli Palotában. A programot Cesare szervezte, aki Róma legbefolyásosabb egyházi és világi uraságait, illetve egyéb barátait hívta meg az eseményre, amelyen húga, Lukrécia és a pápa is jelen volt. A Borgiák ugyan híresek voltak fékevesztett mulatozásaikról, azonban ezen az estén még az általuk magasra rakott lécet is messze túlugrották.
A vendégeinek kényelmét minden szempontból figyelembe vevő Cesare állítólag a város ötven legszebb prostituáltját is felszolgálta a vacsora mellé, akik vetkőzős tánccal szórakoztatták az egybegyűlteket. Ezután került sor arra, amiről az este a nevét kapta: a teremben gyertyatartókat tettek a földre, majd gesztenyéket szórtak szét, a lányok pedig ezeket szedegették össze meztelenül.
Ha hihetünk a forrásoknak, Cesare bejelentette, hogy értékes díjakat ad annak, aki a legtöbbször képes magáévá tenni a hölgykoszorú tagjait, majd az estély féktelen orgiába csapott át, természetesen az összes megjelent Borgia lelkes részvételével.
Azért meg kell jegyeznünk, hogy az eseményeket minden bizonnyal kiszínezték a beszámolók, amelyeket a Borgiák utódaihoz és ellenfeleihez köthető személyek írtak. Egyes kutatók szerint csupán arról volt szó, hogy Cesare nagylelkű és extravagáns gesztusként meghívta a római prostituáltakat egy vacsorára a palotába, mások pedig úgy értelmezik az eseményeket, hogy VI. Sándor és fia így akarták zsarolhatóvá tenni azokat a római előkelőségeket, akiket nem tudtak a maguk oldalára állítani, a pápa pedig nem is volt jelen a banketten.