Tanyasi transzvesztita volt a puszták igazságosztója, a magyar sötét lovag, akinek erejét és kötelét okkal rettegték az asszonyaikat gyötrő férfiak. A nőből férfivá váló Pipás Pista a két háború közötti bűntörténet és a női bosszú legendája, éjszakai rémtörténetek visszatérő alakja. Ki lehetett a valóságban: a bosszú angyala, leszbikus bérgyilkos, a vidéki nyomor feminista lázadója? Egy nem feledett gyilkosságsorozat Átokházán, ahol az emberek is homokból vannak.
A világ legnagyobb női tömeggyilkosság-sorozatán, a legalább 160 áldozatot hozó tiszazugi arzénes mérgezéseken kívül is voltak rettegett női sorozatgyilkosok Magyarországon, de a leghíresebb mind közül Pipás Pista volt. A Szeged környéki tanyavilágban férfiként élő, robusztus testalkatú nő pénzért ölt, tetteiről mégis erkölcsi küldetésként beszélnek azóta is. Csak két gyilkosságért ítélték el, de a legendák legalább harminc ember halálát tulajdonítják neki.
Eljön érted a Pipás!
– hangzott el még sokáig családi perpatvarok során, a horrorigényeket az ő rémtörténeteivel elégítették ki. A sorozatgyilkost végül lecsukató ügyész évtizedekkel később is az öngyilkosságnak álcázott, akasztásos esetekkel szórakoztatta családtagjait. „Egész éjjel egymást kellett kísérgetni, senki nem mert egyedül kimenni a budira az elbeszélések után” – mesélte nekem az ügyész unokaöccse a nagybácsinál való régi vendégeskedésekről.
1932-ben két csendőr egy tanyasi perpatvarhoz ment ki, ahol bizonyos Vér József és a vele két hete vadházasságban élő asszony anyagiakon veszekedett. A kakastollasok a nőt hazakísérték, de ő nem bízott bennük, azt mondta, úgyis csak Pipás Pista tudná őt megvédeni, és elejtette, hogy a férfi családjában már „fordultak segítségért” a Pipáshoz. A meginduló nyomozás hamar kiderítette, kiről és miféle segítségről van szó.
A gyilkosságok hasonló forgatókönyv szerint, öngyilkosságnak álcázva történtek. A látszat szerint az áldozat fölakasztotta magát az istálló keresztlécére, el volt rúgva a szék, és voltak krikszkrakszok is a földön. Valójában az istállóban megbújt Pipás Pista ostorral csapkodta a lovak lábát, hogy kicsalja a gazdát, akit bentről a gyilkossággal megbízó családtagok bujtogattak, hogy járjon utána, mi történhetett. 1922-ben egy Dobák Antalné nevű asszony bízta meg őt a férje megölésével. Megbeszélték, hogy a szomszéd tanyára dohányért menő és ott berúgó Dobákkal végeznek, ha hazatér. A mestergerendán átdobott kötél hurkát hátulról rávetették, felhúzták a testet, és preparáltak egy öngyilkossági helyszínt. Dobák pipája nem tört el a gyilkosság alatt, az később Pipás Pistáé lett, a csutora mindig a szájában volt, innen kapta a nevét.
Pipás egészen a lebukásáig, sőt még azután is férfiként élt. Pipázott, nadrágot viselt, kocsmázott – ezek természetesen csak a férfivilágban voltak megengedett kellékek akkoriban. „Nem volt az a nehéz munka, amit el ne tudott volna végezni ez a furcsa nő. Nehéz búzás zsákokat könnyedén dobált, messze vidéken híres kaszás volt, egyhajtókára kihúzta a literes borosüveg tartalmát. Erőben, bátorságban, virtusban minden férfin túltett. De túltett gonoszságban is” – tartották a helyiek.
Bezsenyi Tamás, a témát felfejtő fiatal történész-kriminológus meséli, hogy az eredetileg Fődi Viktória nevet viselő nő megjelenésében már a tízes években nemet váltott. Otthagyta öreg férjét, akivel rosszul éltek, amúgy is undorodott a férfiaktól, és rossz volt neki a közösködésnek nevezett szex is. Férfiruhában, kalapban keresett ezután napszámos munkákat, férfiként többet is kereshetett, különösen az első világháború éveiben, amikor a férfiak javát katonának vitték.
Először 1919-ben ölt. Egy Börcsök nevű nő 400 koronát ígért neki, ha végez a férjével. Bár ennek csak a felét kapta meg, a gyilkosság után Pipás odaköltözött az asszonyhoz. Egy év alatt azonban a férjét megölető nőnek elege lett a bérgyilkosból, mert ugyanolyan elviselhetetlen lett, mint a férje volt. Nem nagyon dolgozott, részegeskedett, és eltünedeztek a ház körül a lábasjószágok, azt gyanította, ezeket Pipás adja el kéz alatt.
Vajon tényleg elhitték a környéken, hogy Pipás Pista férfi? A kékfényes Szabó László, aki a hatvanas években a Horthy-rendszer bűneire kihegyezve írta meg a történetet, ezt állította, de ez inkább a legendásításhoz tartozik. Ember Judit 1971-es dokumentumfilmje, a Pipás Pista és társai szerint mindenki tudta a környéken, hogy valójában nőről volt szó.
Pista néni, Pista néni!
– csúfolódtak a gyerekek, és fölhúzták a szoknyájukat, hogy „mutasd, neked is ilyen van? ”.
Bezsenyi Tamás is úgy gondolja, hogy – miközben nem tudni, leszbikus volt-e, vagy inkább aszexuális – nemváltása a tanyavilág tudtával és belegyezésével történt, erre jórészt a közösség is áldását adta. Az ELTE-n doktoráló bűntörténész a Batman sötét lovagjához hasonlítva képzeli el, hogy tekinthettek rá: „Nem egy délceg lovag, de ő az a hős, akit mi megérdemlünk. Minden gonoszságával együtt közülünk való.”
Milyen az a világ, ahol erkölcsileg elfogadják a bérgyilkosságokat? Ahol mindez megtörtént, az Alföld egyik legnyomorúságosabb vidéke. Ez Átokháza; a Mórahalom és a szerb határ közelében lévő pusztát az itt parcellát kapó szegény emberek nevezték el így az itteni rossz, homokos talaj miatt. „Amely nép csak odament lakni, mind elpusztult vagyonában, egészségében, életében” – írta Tömörkény István. Móra Ferenc szerint itt még az emberek is homokból vannak.
Átokháza tengelye egy egyutcás dűlőút, ami kimegy a „telefonos útra”, ahogy most hívják. Amikor Bezsenyi anyagot gyűjtve járta a tanyavilágot, úgy látta, sokan még most sem szívesen beszélnek az évszázados történetről. A helyi legendáriumban a hivatalosnál jóval több gyilkosságról tudnak, és ma is leginkább jogos bosszúként adják elő a történetet. Eszerint Pipás Pista azért adta fel saját nőiségét, hogy a környék asszonyait védelmezze.
Ebben a zárt paraszti világban csak férfiként volt némi remény a dolgok alakítására, a válás nem nagyon jöhetett szóba. Az Ember Judit dokumentumfilmjében is segédkező Bubryák István a háborús konjunktúrával, a nemi szerepek átalakulásával magyarázza a történteket. „Az asszonyok akarva-akaratlan a gazdaság urai lettek, és elkezdtek jobban élni. Mikor hazatértek a férfiak, vissza akarták venni az irányítást – és sok helyen ezt nem hagyták. Meg vagyok győződve, hogy részben ez volt az egyik Pipás-gyilkosság hátterében is” – fogalmazott a szegedi újságíró.
Amikor az esetről Bezsenyivel beszélgettünk, ő azt mondta, a női önállóságot és a női bűnözést ugyan nem a világháború termelte ki, de a háború ezt mégis katalizálta, terjesztette. „A Nyugat-Európában ekkor nagyon fontos szüfrazsettmozgalom Magyarországon csak mérsékelt hatást ért el, viszont a tanyavilág perifériáján mégis volt valami távolról hasonló jelenség. Van az a szög, ahonnan Pipás a queer típusú identitástagadás korai előképe. Főleg annak tükrében, hogy a Szeged környéki piacokon előfordult, hogy szoknyában jelent meg, amire férfi kabátot húzott.”
Miután 1932-ben Fődi Viktóriát / Pipás Pistát elkapták, a bírósági tárgyalás nagy felzúdulást keltett. Az Est részletesen beszámolt a botrányról, meg arról, hogy a vádlott eleinte férfiruhában jelent meg a bíróság előtt. Azután volt kénytelen fölvenni a sok évvel azelőtt levetett női viseletet, hogy a hatóságok előtt is kiderült az biológiai neme. A történet szerint a cellában, ahol férfiakkal volt összezárva, egyre elviselhetetlenebb szaga miatt kényszerítették mosdásra. A halálos ítéletet már asszonyra mérték ki.
Pipást mégsem végezték ki. A Csillag börtönben egy nevelőnő hatására olvasni tanult, erősen katolikus lett, bűnbánatot tanúsított, úgyhogy Horthy megkegyelmezett neki. Az életfogytiglanra változtatott büntetése nem tartott nagyon sokáig: 1942-ben májelégtelenségben halt meg a börtönben.
Emlékét a kutatókon, filmeseken, újságírókon kívül egy pécsi folk-metal együttes is megörökítette. Eszerint:
Az első volt Dobák Antal, s harmincöt követte még,
A nők kézről kézre adtak, s fizettek a munkámért.
Így lettem én Pipás Pista asszonyoknak ostora,
Tisztességes napszámosból a tanyavilág hóhéra.A hóhérkötél alatt állva az utolsó szó jogán
Üzenem asszonytársaimnak, mindenki segítsen magán!