A Nápolyi és a Szicíliai Királyság egyesítésével 1816-ban megalakult Két Szicília Királyságának 1830-ban trónra lépett uralkodója volt II. Ferdinánd. Kezdetben népszerű volt alattvalói körében, nevéhez fűződik például Dél-Itália első vasútvonalának megépítése is, de az Európán 1848-ban végigsöprő forradalmi hullám az ő királyságát is elérte. A megmozdulásokat Ferdinánd kemény kézzel fojtotta el, legbarbárabb tette az volt, hogy parancsot adott flottája hajóinak, hogy zúdítsanak hosszú órákig tartó ágyútüzet Messina városára, amelynek védői már korábban megadták magukat. E tettével érdemelte ki a „Bomba Király” gúnynevet.

A 19–20. század fordulóján élt londoniak többsége viszont valószínűleg soha életében nem hallott volna a szicíliai királyról, ha nincs egy Emidio Recchioni nevű, 1864-ben, Ravennában született anarchista. Recchionit izgatás és összeesküvés vádjával ítélték börtönbüntetésre hazájában, amelyet 1899-ben végleg el is hagyott.

Londonba költözött, ahol kezdetben alkalmi munkákból tartotta fenn magát, majd 1909-ben sikerült egy olasz delikáteszboltot nyitnia a Sohóban. Az anarchisták és a bombamerényletek bensőséges kapcsolatát ismerve nyilvánvaló iróniával nevezte el üzletét az 1859-ben meghalt II. Ferdinánd emlékére King Bombának. A boltban mindenféle olasz ínyencségek mellett eredeti olasz pasta is készült – állítólag elsőként a szigetországban.

Két bombával és egy pisztollyal

A King Bomba hamarosan a londoni olasz emigránsok törzshelye lett, de olyan baloldali érzelmű, „gyanús” brit elemek is rendszeresen meglátogatták, mint például Orwell vagy Sylvia Pankhurst szüfrazsett aktivista. Recchioni idővel egy másik vállalkozásba is belefogott, carrarai márványt és gránitot importált, de ezt sem érezte ellentétesnek anarchista elveivel, a profit jó részét kiadványok és megélhetési gondokkal küzdő emigránsok támogatására fordította.

Mussolini hatalomra kerülése természetesen elborzasztotta, és támogatóként bele is keveredett több, a diktátor életére törő összeesküvésbe. Pontos szerepe nem ismert, mindenesetre például találkozott Brüsszelben egy illetővel, akit Olaszországban később két bombával és egy pisztollyal tartóztattak le 1929-ben – vallomásában pedig Recchioni neve is előkerült.

Az olasz titkosszolgálat egyrészt kérte a férfi kiadatását, másrészt brit lapokba juttatott el információkat a szerepéről. Recchioni ekkor már brit állampolgár volt, így végül az erős gyanú ellenére sem adták ki – talán a belügyminisztérium döntéshozói is megszerették az olasz ízeket. Az anarchista aktivista 1934-ben halt meg, de a King Bomba még 1971-ig kiszolgálta a vásárlókat, nagyban hozzájárulva a hagyományos angol konyha 20. századi megújulásához.