Most, amikor az állam új stadiont épít még a meghitten kevés, ámde lelkes szurkolóval rendelkező, Deutsch Tamás elnökölte MTK-nak is, külön érdekes, hogy milyen volt, amikor politikai alapon pont hogy elvették az egyesület pályáját.

1940-ben az MLSZ szerette volna leggyorsabban megszerezni az MTK Hungária körúti stadionját. Azért lobbiztak a miniszternél, hogy ne hosszabbítsák meg a klub bérleti szerződését, és „a kimondottan zsidó sportegyesület” helyett kapják meg ők az ingatlant.

A Hungária körúti stadiont egyébként az egyesület építtette a fővárostól használatba kapott ingatlanon, de a labdarúgó szövetség a felújítások elmaradására hivatkozva akart einstandolni. Az igazi ok persze egyértelmű volt: úgy gondolták, a zsidótörvények után eljött az alkalmas idő, amikor az egész pályát le lehet nyúlni, és át lehet játszani valamelyik politikailag jól álló havernak.

A „keresztény, nemzeti alapokra helyezett labdarúgás” nevében beadott MLSZ-es kérelemnek azonban több, szintén politikai alapú riválisa akadt. Az ellenlobbisták között volt többek között a BTC nevű klub is, a honvédelmi miniszter pedig a leventemozgalomnak akarta megszerezni a pályát. Végül azonban egyiküké sem lett, hanem a MOVE-é, azzal a feltétellel, hogy a leventeünnepségekre önköltségi alapon odaadják a pályát.

A pályaelvétel egyébként csak az MTK-ra mért végső csapás volt. A zsidótörvények addigra már teljesen ellehetetlenítették az asszimiláns zsidó gyökerű klub működését. 1938-ban a sportot felügyelő Országos Testnevelési Tanács rendeletben tiltotta meg például, hogy zsidó sportolók képviseljék a magyar színeket Németországban és Olaszországban, illetve a magyar csapat külföldi túráján zsidó kísérő vegyen részt. Amikor mégis kicsempészték az egyik vezetőt egy görög túrára, a csapat masszőre jelentette fel az egyesületet.

A szaloniki szállóban arra lettem figyelmes, hogy a folyosón a masszőr magából kikelve káromkodik, és teli torokból kiabálja, hogy majd ő megmutatja a büdös zsidóknak

– mesélte később Sebes Gusztáv, az Aranycsapat majdani szövetségi kapitánya.

A sportban is hamar megjelenő antiszemitizmuson kívül a Széttépett esztendők nevű oldal sok más, többnyire értelemszerűen tragikus epizódot idéz fel a holokauszt és előzményei kapcsán. A rövid, jól összefoglalt megéléstörténeteket eredeti dokumentumok egészítik ki, ezek legalább olyan érdekesek, mint az utólagos értelmezések. A Budapest Főváros Levéltára kiállítása alapján született oldal ugyan elvileg a tavalyi holokauszt emlékévhez kapcsolódik, de lejárt évfordulóktól függetlenül jó, hogy van. Ha a darabolós gyilkosságok érdeklik, Treitli János és Stern Manó sztoriját itt találja.