A valószínűleg 1711-ben, Sajógömörön született Czinka Panna nagyapja is messze földön híres hegedűs volt, unokája azonban rajta is túltett. A kislány már kilencévesen olyan ügyesen játszott, hogy a környék földesura, Lányi János a pártfogásába vette és Rozsnyóra küldte, hogy ott a városi karmester csiszolja tovább tehetségét. A fiútársaságba került lány maga is fiúsan kezdett viselkedni, például rövid szárú pipát szívott (zenélés közben is), fiús ruhákat viselt.

Panna 14 évesen férjhez ment egy másik zenészhez, majd vele és két fivérével zenekart alapított, ez az együttes lett az első ismert, klasszikus felállású négytagú cigányzenekar, amelyben a két hegedűs mellett (a prímás a dallamot, a másik kontrát játszott) egy cimbalmos és egy bőgős szerepelt. Így Czinka Pannát tekinthetjük az első cigányprímásnak.

A család jól élt a zenélésből, a zenekar pedig később Panna gyerekeivel bővült. A híres zenészt 1774-ben állítólag férfi díszmentében, gyémántgyűrűjével, pipájával és hegedűjével együtt temették el. Később az a tévhit terjedt el róla, hogy II. Rákóczi Ferenc prímása volt. A hiedelem minden bizonnyal Jókai Szeretve mind a vérpadig című regényéből származik, amelyben az író – tévedésből vagy szándékosan megmásítva a tényeket – így szerepelteti, noha a dátumok alapján is nyilvánvaló, hogy a fejedelem legfeljebb száműzetése idején élvezhette volna játékát.