Egy kutatócsoport szerint elképzelhető, hogy az ókori Egyiptomban nagyüzemi szinten végeztek állatmúmia-hamisítást. A Manchester Museum és a Manchesteri Egyetem közös projektje rávilágított, hogy a vizsgált múmiák egyharmada belül teljesen üres. A kutatók úgy vélik, a vallási célból vásárolt állati múmiákra akkora lehetett a kereslet, hogy a múmiagyártók nem tudtak lépést tartani a kereslettel.
Az ókori Egyiptomban az embereket azért balzsamozták és mumifikálták, hogy jó állapotban őrizzék meg a holttestüket. Az állati múmiákat viszont vallási áldozatnak szánták; nagyjából a templomi gyertyagyújtás vagy a misén perselybe dobott pénz megfelelői voltak.
A BBC Horizon műsorában bemutatták, hogy a kutatók több mint 800 múmiát szkenneltek le CT-vel és röntgennel. Ezek harmada tartalmazott valódi állatmaradványokat (madarat, macskát, krokodilt), és közülük sok viszonylag jó állapotban maradt fenn. A vizsgált múmiák másik harmadában csak részleges maradványokra bukkantak, a többiben meg semmire.
Mindig tudtuk, hogy nem minden állatmúmiában azt találjuk, amire számítottunk, de a harmaduk semennyi állatmaradványt nem tartalmazott, így csontmaradványokra se bukkantunk.
– mondta dr. Lidja McKnight, a Manchesteri Egyetem egyiptológusa.
McKnight szerint az egyiptomiak imádták az isteneiket, és gyakran állatformában ábrázolták őket; ezért gondolták úgy, hogy az állatáldozat becses ajándék lehet az isteneknek. Az áldozáshoz egy kijelölt helyre kellett menni, venni egy állatmúmiát, majd átadni azt a papnak, aki az összegyűlt múmiákat csoportokba válogatta, majd eltemette.
A kutatók becslése szerint az egyiptomiak legalább 70 millió állatot mumifikálhattak. Az országban legalább 30 katakombát fedeztek föl, amik padlótól plafonig voltak rakva állati maradványokkal. Az állatokat fajták szerint csoportosították: külön katakombába tették az íbiszeket, a majmokat, a krokodilokat, a kutyákat és a macskákat.
Dr. Campbell Price, a Manchester Museum szakértője szerint a hamisítás már az ókorban elkezdődhetett. Figyelembe véve, hogy hány múmiát találtak, valószínű, hogy a mumifikált állatáldozatokat ipari mennyiségben tenyésztették, hogy tarthassák a lépést a kereslettel, de nem tudtak vele lépést tartani. Ezért hamisíthatták meg a múmiákat már az ókorban.
Ennek ellenére McKnight nem hiszi, hogy ezekre a múmiákra hamisítványként gondoltak volna. A múmiagyártók ugyanis sokszor használtak tollakat, tojáshéjakat, vagy más állati maradványokat is – vagyis nem a teljes testet, csak az állatokhoz kapcsolódó részeket. Mivel ez is állati eredetű volt, az isteneknek ez is megfelelő ajándék lehetett; nagyjából úgy, ahogy a templomi perselybe is lehet aprópénzt dobni. És különben is, a szándék a fontos; McKnight szerint sok esetben a legszebben becsomagolt múmiákról derült ki, hogy nincsenek bennük állati maradványok.