Londonban, a Temze partján találták azt a ritka műalkotást, amely a király ellen lázadó főúr utolsó napjait regéli el. A fémtábla tartalmában és kivitelezésében is a műfaj remekei közé tartozik.
A Temze sáros partján fekvő londoni ásatási helyszínen a régészek sokféle történelmi emlékbe ütköztek: bőrcipőkbe, középkori szerszámokba, faácsolatokba. A vegyes leletek közül – melyek többségét egy réges-régi szeméttelepen találták – egy különleges darab vonta magára a szakértők figyelmét: a ritka, körültekintő módon elkészített 14. századi fémöntvény. Nem csupán a lelet tartalma, de formája is különleges: az eddig talált, hasonló típusú vallásos táblácskák közül ez a legkidolgozottabb példány.
A valószínűleg az 1300-as évek közepén, a 14. század második felében készült alkotás II. Eduárd angol király unokatestvérének, Thomasnak, Lancaster grófjának állít emléket. Az ásatásokat végző szervezet, a Museum of London Archeology szakértői szerint valószínűleg olyan tömegtermék, amelyet azoknak a zarándokoknak készítettek, akik a londoni Szent Pál-székesegyházban kívánták leróni tiszteletüket az elhunyt főúr előtt.
Lancaster grófja a bárók egy olyan szervezkedéséhez tartozott, amely megpróbálta megzabolázni a királyság ügyeivel alig foglalkozó, nem túl népszerű II. Eduárd, illetőleg a nevében az országot irányító kegyencek, Piers Gaveston és Hugh Despenser hatalmát. A gróf 1312-ben parancsot adott Gaveston elfogására, kilenc évvel később pedig arra kényszerítette a királyt, hogy száműzze Despensert és fiát. Ám Lancaster grófja egyre jobban elszigetelődött, végül 1322-ben alulmaradt II. Eduárd seregeivel szemben a boroughbridge-i csatában.
A fémtábla az azután következő eseményeket dolgozza fel négy jelenetben, melyeket az óramutató járásának megfelelően, a bal felső sarokból indulva lehet képről képre „elolvasni”. A tábla tetején a mennyben a gróf lelkét fogadni kész Jézus és Szűz Mária ábrázolása látható. Az első jelenet Thomas elfogását mutatja be (ekkor a grófot a yorkshire-i Pontefract várába hurcolták). Az alatta látható francia szöveg így szól: „Íme, fogságba vetettek.” A második jelenetben egy tisztviselő vezeti a bíró elé a grófot, az alábbi felirattal: „Elítéltek.”
A halálra ítélt és közszemlére tett főúr az ellenséges tömeg gyűrűjében látható a harmadik ábrán („Életveszélyben vagyok”), végül az utolsó jelenetben karddal kivégzik, bár első próbálkozásra nem sikerül elválasztani fejét a nyakától, a felirat csak ennyit mond: „La mort”.
Nem sokkal a halála után vallásos és politikai kultusz szövődött Lancaster grófjának személye köré, amely a II. Eduárd elleni szervezkedések sarokpontja lett. Alig hat héttel a kivégzését követően már a pontefracti kolostorban lévő sírhelynél bekövetkezett csodákról adtak hírt, egyebek mellett egy gyermek feltámadásáról. Özönleni kezdtek a zarándokok Pontefractba, ahol egy alapítványi templomot is létrehoztak. Ugyanakkor a londoni Szent Pál-székesegyházban is leróhatták kegyeletüket a hívek az előtt az emléktábla előtt, amelyet még 1311-ben állítottak a gróf tiszteletére annak apropójából, hogy megreformálta a költségvetést. Olyan népszerű zarándokhellyé vált, hogy 1323-ban a királynak arra kellett utasítania London püspökét, vessen véget a gyakorlatnak.
A fémtábla amiatt is különösen figyelemreméltó, hogy rávilágít a kimagasló személyiségek politikai propagandájának egyre növekvő igényére a középkorban. A táblát ez év szeptemberéig tárlat keretében bemutató London Múzeum kurátora, Jackie Keily szerint „Lancaster grófja nem volt különösebben szent életű, de halálával mártír politikussá vált. Ebben része volt a középkori politikai propagandának, csakúgy, mint például Becket Tamás esetében. II. Eduárd fia, III. Eduárd egyenesen a pápához fordult, hogy avassa szentté a grófot, de erre azóta sem került sor.”
Bár a tábla jó állapotban maradt fenn az utókorra a nedves talajviszonyoknak köszönhetően, a szakemberek nem biztosak benne, hogy eredetileg is pont így nézett ki. Egy stilisztikailag kevésbé kidolgozott, ám két oldaltáblával rendelkező változat, amely jelenleg a British Museum gyűjteményében található, arra utalhat, hogy a Temzénél talált műalkotás is egy triptichon középső eleme lehetett. Ugyanakkor nincsenek nyomai annak, hogy más táblákat is hozzárögzítettek volna.
„Lancaster grófjának sorsa jól mutatja, a mártírrá vált politikusokat akár szentként is tisztelhetik, függetlenül az előéletüktől – húzza alá a kurátor. – A májusi brit parlamenti választások kampányának hajrájában megtalált lelet a politikai ambíció árnyoldalaira is figyelmeztet: Thomas a király hatalmát akarta kordában tartani, de igen nagy árat fizetett érte.”