Ma a cserkészmozgalomhoz tartozó szervezeteknek nagyjából 32 millió tagja van világszerte, de amikor 1907 augusztusában Robert Baden-Powell altábornagy, a második búr háború hőse először vitt táborozni néhány gyereket az Anglia déli partjainál található Brownsea-szigetre, még senki sem láthatta előre, hogy ilyen sikeres lesz az általa alapított mozgalom.

De Baden-Powell hitt a küldetésében, márpedig abban, hogy a modern városi lét miatt elkorcsosulás veszélyezteti a gyermekeket, így csak a megalkuvás nélküli patriotizmus, a szabadtéri tevékenység és az afrikai történetek alkotta elegy mentheti meg őket. Már nagyjából befejezte Cserkészet fiúknak című útmutató munkáját, amikor úgy döntött, a gyakorlatban is próbát tesz elveivel.

Az első táborozáson 22 fiú vett részt, köztük Baden-Powell saját unokaöccse. A gyerekek a brit katonai egyenruhára emlékeztető, khaki színű ruhát és virágos jelvényeket viseltek, sokat imádkoztak, gyakorolták a különböző csomók kötését, a tábortűznél pedig Baden-Powell háborús történeteit hallgatták. Négy csoportra voltak osztva: a Farkasok, a Bikák, a Pólingok (szalonkafélék családjába tartozó madárfaj) és a Hollók versenyeztek a különböző feladatokban, például az állatcsapások követésében. A fiatalokat reggel hatkor Baden-Powell ébresztette, mégpedig az egyik afrikai hadművelete során szerzett, kuduszarvból készül kürtjével. Amikor két évtizeddel később, az első tábor 21. évfordulójára több országból gyűltek össze a gyerekek az első nagy cserkészdzsemborira, az egykori főtiszt ugyanezt a kürtöt fújta meg az ünnepélyes megnyitón.