Akármennyire tűnik sokszor úgy, hogy lakói valamilyen szokatlan, semmihez sem hasonlító nyelvet beszélnek, azért furcsa lenne elképzelni a déli kontinenst nem a Brit Nemzetközösség tagjaként. Pedig a 17–18. században egyáltalán nem tűnt egyértelműnek, hogy Ausztrália a brit korona fennhatósága alá fog tartozni.

Európai felfedezők régi források említéseire hivatkozva már régóta kutattak egy titokzatos, ám annál gazdagabb déli kontinenst, a mesés kincseket rejtő Amerika felfedezése után pedig kettőzött erővel láttak munkához. Egyesek szerint portugál hajósok már a 16. század elején kiköthettek Ausztrália partjainál, ám az első európai, aki dokumentáltan járt a kontinensen, a holland Willem Janszoon volt, 1606-ban.

Őt spanyol, illetve újabb holland hajósok követték, ám gyorsan kiderült, hogy a földdarab sem India fűszereivel, sem Amerika aranyával nem veheti fel a versenyt, így még a brit James Cook 1768-ban indult expedíciója idején sem volt teljesen feltérképezve Ausztrália partvonala. Időközben persze a hollandok, a spanyolok, a franciák, sőt a svédek is eljátszottak a gyarmatosítás gondolatával, ám odáig senki sem merészkedett, hogy valamiféle kolóniát hozzon létre a meglehetősen barátságtalannak tűnő földön.

Brit birtoklás

Cook 1769-ben Új-Zéland felől érkezett, és végighajózott a kontinens keleti partjai mellett, az újonnan feltérképezett vidéket Új-Dél-Walesnek nevezve el. Sőt a brit korona fennhatóságát kinyilvánítandó ki is tűzte a brit zászlót ausztrál földön 245 évvel ezelőtt, 1770. augusztus 22-én, mégpedig a célzatosan Possession (Birtoklás) névre keresztelt szigeten, a kontinens északkeleti csücskében.

Persze önmagában ez a gesztus sem jelentett volna sokat, ám a gyarmatosítás gondolata új lendületet kapott, mikor Nagy-Britannia kénytelen volt az amerikai függetlenségi háború után lemondani észak-amerikai gyarmatainak egy jó részéről.

Az első brit kolóniát 1788-ban, a Cook útja során felfedezett, alkalmasnak látszó Botany-öbölben hozták létre az Arthur Phillip kapitány hajóin érkezett emberek, köztük hétszáznál több elítélt. Ugyan a gyarmatosítás sokáig nem volt egy sikertörténet – az első telepek hosszú évtizedekig a puszta létükért küzdöttek –, a kontinens feletti brit fennhatóságot ezután már senki nem kérdőjelezte meg komolyan.