Egy Nyugat-Ausztráliában talált apró cirkonkristály átírhatja a földi élet kialakulásának történetét: a parányi kő a bizonyítékát rejtheti annak, hogy a bolygón már 4,1 milliárd évvel ezelőtt, vagyis az eddig véltnél 300 millió évvel korábban is volt élet - állítják amerikai kutatók.
A Stanford Egyetem és a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem (UCLA) kutatói nemrég mintegy tízezer darab, több milliárd éves cirkonszemcsét gyűjtöttek be a nyugat-ausztráliai Jack Hills-hegységnél, köztük egy olyat, amelyről úgy vélik, hogy - plusz-mínusz tízmillió évvel kalkulálva - 4,1 milliárd éves szénlerakódást tartalmaz, írja az MTI.
"A burok egésze repedésmentes, ami azt jelenti, hogy nem közelmúltbeli geológiai folyamatokból származó szennyeződésről van szó, és talán ez lehet a bizonyítéka annak, hogy a földi élet már 4,1 milliárd évvel ezelőtt kialakult" – írták a szakemberek az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) közölt tanulmányukban.
A kutatók korábban fosszíliák vizsgálata révén jutottak arra, hogy a földi élet kezdete nagyjából 3,8 milliárd évvel ezelőttre nyúlik vissza, az első egysejtű élőlények megjelenéséig. A Homo sapiens nagyjából 200 ezer évvel ezelőtt tűnt fel Kelet-Afrikában.
A cirkonkristályok a Föld legősibb ismert ásványai. A geológusok nagy becsben tartják őket: fiatalabb kőzetek közé zárva igen ellenállóak, kémiai összetételük változatlan marad korszakokon át.