A címben feltett kérdésre több válasz is lehet, attól függően, hogy milyen országot vagy kontinenst vizsgálunk. Ami az angol királyságot illeti, Jane Grey lehet a befutó, akit VI. Eduárd a halálos ágyán lejegyzett végrendeletében nevezett meg utódjának. Eduárd 1553. július 6-án halt meg, de csak július 10-én hirdették ki Londonban, hogy Jane Grey lép a helyére. Sokan azonban nem ismerték el az utódlást, és amikor Eduárd nővérét, Máriát hívei szintén királynőnek kiáltották ki, hamarosan a főváros, illetve a befolyásos előkelőségek is Jane ellen fordultak, majd július 19-én a Titkos Tanács is Mária mellé állt. Jane-t börtönbe vetették, néhány hónappal később ki is végezték.
Ha Jane Greyt nem tekintjük legitim uralkodónak, akkor ott van V. Eduárd, aki 1483-ban 86 napig számított Anglia királyának, majd örökre eltűnt a Tower falai között testvérével, miközben nagybátyja III. Richárdként foglalta el a trónt. Nála is rövidebb ideig örülhetett II. Edgár, akit azután kiáltottak ki királynak, miután II. Harold elesett a hastingsi csatában 1066-ban. Edgár nem jutott el odáig, hogy meg is koronázzák, és miután a Londonban bevonuló Hódító Vilmost az év végén a yorki érsek felkente Anglia királyának, Edgár már – kevesebb mint két hónap után – névlegesen sem számított uralkodónak.
Azonban Anglia urai közel sincsenek az igazi csúcstartókhoz. A többé-kevésbé megbízhatóan dokumentált esetek közül ide kívánkozik Důc Đúc vietnami császáré, aki nagybátyja halála után, 1883. július 20-án foglalta el a trónt. Állítólag annyira botrányosan viselkedett a koronázás során (a sárga földig leitta magát, és kikezdett nagybátyja ágyasaival), hogy a régensek 23-án úgy döntöttek, nyilvánosságra hozzák az elhunyt császár végakaratát, aki Đúcot túl léhának tartotta az uralkodáshoz. A fiatalembert lemondatták és bebörtönözték, ott halt meg három hónappal később.
Nála is kevesebb időt töltött koronás főként Zanzibár szultánja, Khalid bin Bargash 1896-ban, miután puccsal átvette a hatalmat a brit gyarmaton. Szerencsétlenségére a britek nem ismerték el a hatalomváltást, és lemondásra szólították fel, és amikor ezt megtagadta, hadihajóik lőni kezdték palotáját. Ez nagyjából 40 perc alatt jobb belátásra bírta a szultánt, és a világtörténelem legrövidebb háborúja végén lemondott – két napig tekinthette magát a sziget urának.
De még ő is sokkal tovább uralkodott, mint a francia „XIX. Lajos”. Az 1830-as forradalom hatására X. Károly lemondani kényszerült trónjáról augusztus 2-án. Technikailag így fia, Lajos Antal herceg örökölte a trónt, aki körülbelül 20 percig gondolkozott azon, hogy ő is aláírja-e a papírt, amellyel lemond a trónról – így e percekben végül is Franciaország királyának számított. Végül engedett felesége könyörgésének, és odafirkantotta a nevét, ezzel pünkösdinek sem nevezhető királysága véget ért.